Köszöntelek, barátom!
Kovács Gábor vagyok. 1940-ben születtem Budapesten, másodiknak három testvér közül. Ma is Budapesten lakom.
1965-ben kaptam meg vegyészmérnöki oklevelemet, de más hivatást választottam. Teológiai tanulmányokat kezdtem, és 1969-ben latin rítusú katolikus pappá szenteltek. Jelenleg én tartom a vasárnap este 8 órás miséket a pesti ferences templomban. Gyóntatok is ugyanott.
1978-ban teológiai doktorátust szereztem.
Mindig is írtam, verset és prózát. A szépség és az igazság egyformán fontos szerepet játszik valóságképemben.
1978-ban szokatlan erővel tapasztaltam Isten jelenlétét és szeretetét a karizmatikus megújulásban.
1988-ban alapítottam a Hét Láng Közösséget.
1997 óta foglalkoztat a Világháló globális kommunikációja.
Hat évtizedes tapasztalatom lényege:
Az ember életében döntő szerepet játszik valami, ami fölöttünk áll, de nem „sors” vagy „végzet”; bennünk van, de nem mint lényünk része; vágy és kielégülés, de nem körülhatárolható módon; lángol, de nem érzelem; ott van a másik ember arcában, de nem a másik embertől kapjuk; szépség, de nem puszta esztétikum; varázslatos, de mégse mágia; tűz az imádkozókban, füst a káromkodókban. (Harmadik eset nincsen.) Én ezt nevezem szerelemnek. Ebben a szerelemben élek.
Jelmondatom: „Ordít az oroszlán: ki ne remegne? Szól az Úr Isten: ki ne prófétálna?” (Ámosz 3,8)
Gábor atya 2020 november 6-án visszaadta lelkét a Teremtőnek.
https://www.magyarkurir.hu/hazai/elhunyt-kovacs-gabor-pap-kolto