Amikor kezembe került a történelem első Life in the Spirit szemináriumának a World of God közösség által kidolgozott kézikönyve, lelkesen és egyre szebb eredményekkel kezdtem alkalmazni. Belőle merítettem sok olyan szempontot, amelyek az itt közölt anyagban érvényesülnek. Mindenekelőtt e forrás szerzőinek tartozom köszönettel.
1988-ban megalakult a HÉT LÁNG Szövetség, amelynek lelkisége hét pilléren nyugszik: Hit, Életszentség, Tanúság, Lélek-hívás, Állandó ima, Nonkonformizmus, Gábriel-misszió. (E kulcsszavak tartalma az előadásokban részletesen ki lesz fejtve.) Rövidesen ráébredtem, hogy a Szentlélek-szeminárium anyaga a HÉT LÁNG e hét fő törekvésének rendszerében is nagyon jól előadható. Így született a HÉT LÁNG Szeminárium, amelyet kezdettől kétféle formában tartottunk: héthetes szemináriumban (amilyen a Life in the Spirit is volt), vagy pedig öt-hat napos lelkigyakorlat formájában. Már akkor látszott, hogy az utóbbi forma hatékonyabb. Köszönetet mondok a közösség tagjainak – azoknak is, akik azóta más lelkiségek felé fordultak – , akik velem együtt harcolták azoknak az éveknek harcait, annak érdekében, hogy Isten Lelkének hitelesen katolikus és hitelesen karizmatikus megtapasztalása menjen végbe ezeken az alkalmakon.
1996-ban megszületett a Tűzének, a HÉT LÁNG lelki programjának lírában és dallamban való kifejezése. Hét strófája hét fő lelki törekvésünket énekli meg. Mindegyikhez tartozik egy jelenet a Szentírásból, amelyben mennyei tűz gyullad az ember számára. Imaösszejöveteleinket most rendszeresen azzal kezdjük, hogy a Tűzének egyes strófáinak éneklése közben meggyújtunk egy-egy gyertyalángot. Köszönet azoknak, akik a Tűzének dallamának és szövegének kidolgozásában közreműködtek: Puskely Erzsébetnek, Benyács Tamásnénak, Jobbágy Zsuzsannának.
Az 1996-os Országos Katolikus Karizmatikus Találkozón rá kellett döbbennem, hogy a magyar katolikus karizmatikus megújulásban csak igen kevesen gyakorolják a közös kötetlen dicsőítő imát – azt, ami a karizmatikus megújulás legsajátosabb jellemzője, “védjegye”. Közösségünk azzal próbált segíteni, hogy Dicsőítő Szemináriumot hirdetett meg. Ez a karizmatikus megújulásba való bevezetést már föltételezte, és az Istent dicsőítő élet és ima tanulását tűzte ki célul. Kitűnt, hogy a HÉT LÁNG hét fő törekvése éppúgy rendszeréül szolgálhat ennek a szemináriumnak, mint a korábbi, bevezető jellegűnek. Elneveztük tehát Tűzének Szemináriumnak. Hálás vagyok azoknak, akik e szemináriumokon komolyan részt vettek. Sajnos, átütő eredmény nem született. A közös kötetlen dicsőítő ima fehér holló maradt a magyar katolikus karizmatikus megújulásban. Ennek fő okát abban látom, hogy a szeminárium lényege nem technikák tanulása, hanem fordulat az életszemléletben, amely az egész ember mély odaadását követeli, a résztvevők közül viszont sokan a “Lássuk, mit kapunk” mottóval jöttek, és csak csipegetni akartak. A konzekvenciát levontuk, több Tűzének Szemináriumot, legalábbis jelenlegi álláspontunk szerint, nem hirdetünk.
Megrendeztük viszont ugyanezt a programot lelkigyakorlatos formában, és ez bevált. A korábbi HÉT LÁNG Lelkigyakorlat átalakult Tűzének Lelkigyakorlattá. Az alapvető bevezetést a karizmatikus tapasztalatba ez a lelkigyakorlat is megadja, de legnagyobb hasznot azok meríthetnek belőle, akik már valamilyen formában megismerkedtek a karizmatikus megújulással. Az ilyen résztvevők hite, Jézusnak való elkötelezettsége, Szentlélek-megtapasztalása elmélyül és szilárdabb alapokra kerül, a dicsőítő imában és a karizmák használatában pedig elvi eligazítást és gyakorlati bátorítást nyernek. A lelkigyakorlatos formával pozitív tapasztalatokat szereztünk: az eddigi két Tűzének Lelkigyakorlat eredményessége ösztönöz arra, hogy írásos formában is hozzáférhetővé tegyem az előadások anyagát, amint az itt olvasható.
Köszönet a Léleknek, a Tűzistennek, aki hét lobogó fáklya gyanánt lángol a mennyben (Jel 4,5) és bennünk, mert ő a Tűzének Lelkigyakorlatok igazi vezetője. Köszönet a HÉT LÁNG Szövetség tagjainak és munkatársainak, akikkel együtt dolgoztuk ki a Tűzének Lelkigyakorlatot, az imádásnak és evangelizációnak ezt a hatékony eszközét. A szövegért, a fogalmazásért én vagyok felelős, de ez a szöveg soha nem született volna meg a többiek odaadó munkája nélkül. A Tűzének Lelkigyakorlat nem előadássorozat, hanem komplex történés, amely közösségben valósul meg. Elolvasása nem helyettesíti a lelkigyakorlat elvégzését. Az írott anyag elméleti megalapozásul és tájékoztatásul szolgál, és segítségül azoknak, akik magán a lelkigyakorlaton valamilyen okból nem tudnak résztvenni.
Mindenekelott: lelkigyakorlat. Ezt a fogalmat Loyolai Szent Ignác vezette be, és olyan Istennel való együtt-idozést értett rajta, amelynek folyamán valaki életének leglényegesebb döntéseit meghozhatja. A Tuzének Lelkigyakorlat nem szentignáci lelkigyakorlat, mindazonáltal valódi lelkigyakorlat, vagyis Istennel való együtt-idozés és lényeges döntések meghozása.
Követkésképpen nem tábor, nem találkozó, nem tanfolyam. Lelki felüdülést nyújt, de komoly szellemi koncentrációt kívánó elfoglaltság, nem kikapcsolódási alkalom. Lényeges eleme a különbözo helyrol érkezo résztvevok testvéri együttléte, de csak akkor, ha mindenki Isten kedvéért van jelen, nem pedig egymás kedvéért. Fontos tanításokat ad, de azokat nem elegendo megérteni, hanem állást kell foglalni, döntéseket kell hozni, gyakorlati lépéseket kell tenni. (Lelki gyakorlat, nem lelki elmélet.)
Istennel együtt idozni – ez azt jelenti, hogy valóban és hitelesen találkozunk a Teremtovel, a Titkok Titkával, a Szentségessel. Ezért a lelkigyakorlat leglényegesebb eleme az imádság. A Tuzének Lelkigyakorlat intenzív imádságban eltöltött ido.
A Tuzének szó meghatározza a lelkigyakorlat jellegét, lelki színezetét. A naponta énekelt Tuzének a HÉT LÁNG Szövetség lelki programját fejezi ki. A Tuzének Lelkigyakorlat a HÉT LÁNG lelkiségbol nott ki, abból táplálkozik. Ez nem jelenti azt, hogy a résztvevoknek a HÉT LÁNG lelkiséget mindenestül magukévá kell tenniük. A Tuzének Lelkigyakorlat nem toborzó a HÉT LÁNG Szövetségbe. Viszont csak azok tudják eredményesen végezni, akikben nincs alapveto fenntartás a HÉT LÁNG lelkiség négy lényeges vonásával szemben: 1.) szigorú ragaszkodás a katolikus tanításhoz és egyházfegyelemhez, 2.) a karizmatikus megújulás pozitív értékelése, 3.) az imádás elotérbe helyezése a keresztény életben, 4.) az evangelizáló szemlélet. (Négy k-val így lehet mondani: katolikus, karizmatikus, kontemplatív és kérügmatikus társaság vagyunk.)
A Tuzének Lelkigyakorlat lényegi történése: a résztvevok kello megfontolás után naponta hoznak egy döntést, amelyet a közös imák során a jelenlevok elott kinyilvánítanak. A döntések meghozása szabad és kényszermentes. Nincs eroltetés, nincs semmiféle bántó megkülönböztetése azoknak, akik nem teszik meg a felajánlott elhatározásokat. Nincs is a dolog számontartva. Akik azonban szabadon és komolyan meghozzák ezeket a döntéseket, új kapcsolatba kerülnek Istennel. Ha még nem volt vele személyes kapcsolatuk, most megszületik; ha még nem tapasztalták meg Lelkének kiáradását, ez most megtörténik; ha idáig nem tudták szabadon kifejezni Isten iránti imádásukat, most megtanulják; ha eddig nem éltek a Szentlélek ajándékaival, most elkezdenek élni velük. Mindez olyan normák szerint megy végbe, amelyek biztosítják az egyházhuséget és az imádság esztétikai értékét, harmóniáját.
Az egyes döntéseknek elvileg egy-egy láng jelképes kigyújtása felel meg. Mivel azonban a HÉT LÁNG hét fo törekvéséhez hét ilyen láng tarozik, a lelkigyakorlat viszont (foképp a költségek miatt) nem tart öt (vagy legföljebb hat) napnál tovább, két-két téma összevonásával megoldjuk, hogy minden napra egyetlen döntés essék. A tapasztalat szerint ez nem okoz fennakadást, mert ezek a döntések belso tartalmuk szerint valóban átfedik egymást.
A Tuzének Lelkigyakorlaton azt igyekszünk biztosítani, hogy mindenki szembesülni tudjon Istennel, az o irgalmával, szabadító erejével és szentségének sugárzásával. A dönto esemény belül, a lélekben játszódik, abban az intim régióban, ahova mi nem tudunk és nem akarunk behatolni. A külso elrendezés arra való, hogy ami Istennel való találkozásunkból megosztható, az valóban közös élménnyé legyen.
Szentmisék
A lelkigyakorlatos napok eucharisztikus liturgiával, szentmisével kezdődnek. A szentmise forrása és csúcspontja minden keresztény tevékenységnek. A Tűzének Lelkigyakorlaton a forrás-jelleg kerül előtérbe. Egyszerű, lehetőleg nem túlságosan hosszú szentmiséket tartunk, azzal a hittel, hogy a megfeszített és föltámadt Jézus misztériumából egész napunk táplálkozni fog. Két szín alatt áldozunk, a kehelyből való ivás formájában (ez teljesen legitim lehetőség, egyenrangú a bemártásos megoldással).
Előadások
Az előadások fogalmazzák meg a lelkigyakorlat összes többi elemének célját. A lelkigyakorlat előadásainak megtartása Isten élő és életadó igéjének hirdetése, aminek a Szentlélek kenetével kell történnie. A lelkigyakorlatos előadás nem katekézis, bár kell hogy legyen szilárd tanbeli alapja. Csak az tudja az előadásokat jól megtartani, aki a HÉT LÁNG lelkiségben valamennyire otthonos (ehhez nem szükséges, hogy a HÉT LÁNG Szövetség tagja legyen). Persze más is meríthet az előadások anyagából, de azért még abból nem lesz Tűzének Lelkigyakorlat. A résztvevők jegyezhetik az előadásokat (meg is kérjük őket, hogy füzetet és írószert hozzanak magukkal), de ez nem kötelező.
Tanúságtételek
Konkrét-személyes voltukban különböznek az előadásoktól. A tanúságtételben valaki (ismét nem szükségképpen a HÉT LÁNG Szövetség tagja) elbeszéli, hogyan történt saját személyes találkozása Istennel. A tanúságtételek illusztrációt és személyes töltést adnak az előadások anyagához. Hatásuk sokszor nagyobb, mint az előadásoké, amelyek elvontabbak, általánosabbak. A jó tanúságtételhez is a Szentlélek kenete szükséges.
Szentségimádások
A lelkigyakorlat teljes napjain a résztvevők a vezető teammel együtt naponta egy órát töltenek csöndes imádásban az Eucharisztia előtt. Ez a lelkigyakorlat speciális hatékonyságú eleme. Jézus Krisztus testi jelenlétében, az isteni szentség sugárzásában az ember átformálódik. Ha az előadások jók és a résztvevők helyes lelkülettel vannak jelen, a szentségimádás során Isten szeretete megragadja és áthatja őket. A szentségimádás nem látványos, sőt unalmasnak is érezhetjük. Hatását elsősorban nem az érzelmi világban fejti ki, hanem mélyebb szinten. Az imádó azt teszi helyesen, ha engedi hatni magára az isteni jelenlétet, mint napozó a napfényt. Ehhez nem szükséges sok beszéd. Olvasni nem szabad ilyenkor, Szentírást sem (aki személyesen jelen van, azzal nem levelezünk, hanem társalgunk). Az imádó helyes magatartása az, ha egy-két szóval kifejezi az imádás szándékát, aztán mindaddig megmarad az imádás csöndjében, amíg gondolatai el nem terelődnek. (Ez természetesen nagyon gyakran megtörténik.) Amikor az elszórakozás bekövetkezett, sietség és bűntudat nélkül hangtalanul újból kimondunk egy szót, amely arra emlékeztet, hogy most imádkozunk (legalkalmasabban Jézus nevét; aki már tud, nyelveken is imádkozhat). De többet is szabad mondanunk az Úrnak, csak ne fosszuk meg attól, hogy ő is szóhoz jusson. Mindehhez az enyhén kényelmetlen testtartástérdelni vagy tisztelettel ülni (keresztbevetett láb az Oltáriszentség előtt illetlenség). Szentségkitételkor és a szentségi áldás alatt mindannyian térdelünk, a közbeeső időben mindenki maga választja meg a neki legmegfelelőbb testtartást. Legjobb először addig térdelni, amíg nem válik túlságosan terhessé, aztán ülni, és befejezés előtt visszatérni a térdeléshez. Túl sűrű változtatás nem célszerű, mert zavarjuk társainkat. A testtartásra vonatkozó szabályok, lényeges ellentétben a keleti imamódokkal, itt csak hozzávetőleges jellegűek, nincs meghatározó szerepük. A lelkigyakorlatozó nem önmagát alakítja technikai eszközökkel, hanem megnyitja magát más Valaki előtt. Személy áll szemben személlyel: az Eucharisztia a megfeszített és föltámadt Jézus maga. a leginkább megfelelő. Kényelmes testtartásban elálmosodunk, nagyon kényelmetlenben nem tudunk figyelni. Legcélszerűbb
Csoportbeszélgetések
A lelkigyakorlat résztvevői kis csoportokra vannak osztva, ezek naponta egyszer beszélgetést folytatnak a vezető team egy tagjának irányításával. Ismerkednek egymással, elmondják benyomásaikat, kérdéseiket, nehézségeiket a lelkigyakorlaton elhangzottakkal és történtekkel kapcsolatban. A csoportvezető feladata nem az, hogy mindent jobban tudjon, hanem csak az, hogy figyeljen a résztvevőkre, megadja a legfontosabb fölvilágosításokat, és igyekezzék a beszélgetést egyensúlyban tartani. Aki túl sokat beszél, azt vissza kell fognia, aki nem szólal meg, azt kérdezgetnie kell, és rajta kell lennie, hogy a lényeges témákról essék szó. A beszélgetést a befejezés előtt röviden összefoglalhatja. A csoportbeszélgetést rövid imádsággal célszerű kezdeni és befejezni. A vezető team tagjai a csoportbeszélgetések benyomásai alapján dönthetnek a lelkigyakorlat menetéről (előadások, közös imádságok tartalma), a résztvevők szükségletei szerint.
Közös beszélgetések
Két alkalommal a lelkigyakorlat összes résztvevője együtt beszélget: a lelkigyakorlat csonka napjain, az érkezés és az elutazás napján. A nyitó beszélgetés célja az ismerkedés, kapcsolatteremtés és elemi tájékoztatás, a záró beszélgetésé a lelkigyakorlat benyomásainak megosztása, tanúságtétel arról, amit az Úr cselekedett velünk ezekben a kizárólag neki szentelt napokban.
Esti dicséret
A Tűzének Lelkigyakorlat fontos eleme az Imaórák Liturgiájának legkiemeltebb építőköve, az esti dicséret, amit a lelkigyakorlat minden teljes napján éneklünk. A zsoltározás mindig az Egyház imájának fontos része volt, és a 2. vatikáni zsinat óhaja az, hogy a világi hívők a papokkal együtt, sőt önállóan is vegyék ki részüket a zsolozsmázásból. Ezzel kiterjesztjük a miseliturgiát a teljes napra, a Szentlélektől sugalmazott szövegek éneklésével a szentek és az angyalok társaságába kerülünk, és a Jegyes énekét zengjük a mennyei Vőlegényhez, sőt maga Krisztus imádja bennünk az Atyát. Ezúttal az ünnepélyes, énekes liturgia formájában folytatódik bennünk Istennek az a cselekvése, amit a szentmisében megkezdett és a szentségimádás csöndjében folytatott. A dicséret áldozatát hozzuk Istennek, és az ő Lelke munkálkodik bennünk.
Imaösszejövetel
A lelkigyakorlatos napok végén közös imaösszejövetelt tartunk, amely a Tűzénekkel kezdődik és a Befejező imaórával (vagy, ha hosszabb, csak egy Mária-énekkel vagy imával) végződik, a kettő között pedig teljesen kötetlen. Ilyenkor lehetőség van a dicsőítés szabad formáinak gyakorlására, a karizmák működésére. Az imaösszejövetel során fejezzük ki nyilvánosan a döntéseket, amelyekkel megnyitjuk életünket Isten szeretete és hatalma előtt. A HÉT LÁNG imaösszejöveteleit erőteljes kötetlen dicsőítés jellemzi, amelybe a résztvevők, hacsak nincsenek az átlagosnál erősebb gátlásaik vagy elméleti fenntartásaik, a lelkigyakorlat végére harmonikusan be tudnak illeszkedni. Aki először vesz részt ilyen imaösszejövetelen, arra zavaróan hathat, hogy mindenki egyszerre beszél. Gondoljuk meg azonban, hogy az imában nem egymáshoz, hanem Istenhez szólunk, aki mindannyiunkat egyszerre hall és ért. Ugyanakkor, ahogy a szentségimádásban a többiek csöndje erősítette és bátorította a mi csöndes imádásunkat, az imaösszejövetelen a többiek hangja erősíti és bátorítja a mi hangos imádásunkat. Aki beleveti magát a kötetlen közös ima hullámaiba, arra nézve ez az imamód megerősítő, fölszabadító hatású, és a Szentlélek ajándékainak jellegzetes működési területévé válik.
Étkezések
A lelkigyakorlat során közösen reggelizűnk, ebédelünk és vacsorázunk. Az étkezések alatt nincs fölolvasás, hanem kötetlen beszélgetés van, hogy a testvéri kapcsolatok erősödjenek.
Szabadidő
Az egyes programok között igyekszünk elegendő szabadidőt biztosítani. Ezt mindenki tetszése szerint használhatja imádságra, a Szentírás olvasására (a résztvevőket megkérjük, hogy hozzanak Szentírást, éspedig lehetőleg a Szent Jeromos Bibliatársulat kiadásában), továbbá beszélgetésre, pihenésre, sétára. Világias időtöltések (diszkó, tévé) a lelkigyakorlat alatt nem megengedettek.
Szilencium
Az imaösszejövetel végétől a másnap reggeli szentmise végéig szent hallgatás, szilencium van. Ez vonatkozik az utolsó éjszakára is (nincs tábortűz). Célja, hogy Isten Lelke szabadon munkálkodhasson bennünk, ne zavarjuk meg fecsegéssel. Napközben bőséges idő van az egymással való beszélgetésre (nemcsak az étkezéseken, hanem a szabadidőben és a csoportbeszélgetések során is), az éjszaka intimitása Istené. (Fontos, hogy mindenki lehetőleg a lelkigyakorlat zártságában töltse az éjszakát, kiemelve otthoni környezetéből, akkor is, ha a helyszínen lakik.) A szilencium idején csak fejbólintással, intéssel, mosollyal köszöntjük egymást, nem szavakkal. Akik külső épületben laknak, útközben társaloghatnak, de hazaérve tartsanak szilenciumot (erre hasznos kijelölni egy felelőst). Hazulról bejárás csak szükség esetén engedhető meg, ilyenkor is törekedni kell – a körülményekhez mérten – az összeszedettség megőrzésére.
A lelkigyakorlat valamennyi közös programja kötelező a résztvevőkre nézve. A belső történésekbe nem avatkozunk hatalmi szóval, de a külső viselkedés fegyelme a többiek ügye is. Egy távolmaradással mások esélyét is gyöngítenénk arra, hogy Istennel találkozzanak. És miért is hiányoznánk? A részvételi díjat az elején úgyis befizettük, és a végtelen Szeretet vár...
Hívőknek
Lehet jönni alakuló, vívódó hittel is, de valamilyen meglétét a keresztény hitnek a Tűzének Lelkigyakorlat már föltételezi. Ez nem első evangelizáció. Tárgyalja ugyan a hit alapigazságait, de túl tömören ahhoz, hogy valaki mind földolgozza a hallottakat, ha most hallja először. A csoportbeszélgetéseken pedig nem vitatkozni, hanem problémákat tisztázni kívánunk, ami nem ugyanaz.
Katolikusoknak
A Tűzének Lelkigyakorlat nem ökumenikus, hanem katolikus program. Ezzel nem tagadjuk az ökumenikus programok lehetőségét, sőt szükségességét, pusztán megállapítjuk, hogy ez a program inkább a hagyományos katolicizmus és a karizmatikus megújulás között közvetít, mint a katolicizmus és más keresztény felekezetek között. Lényeges tartalmához tartozik, hogy a karizmatikus megújulás vívmányait a katolikus tanítás és egyházfegyelem keretei között helyezi el, és nagy szerepet játszik benne az Eucharisztia imádása. Nemkatolikus testvérek kényelmetlenül éreznék magukat rajta.
A karizmatikus megújulás iránt nyitottaknak
A Tűzének Lelkigyakorlat megadja az elemi bevezetést a karizmatikus megújulás tapasztalataiba. Alkalmas tehát azok számára, akik még nem voltak Szentlélek-szemináriumon, föltéve, hogy nincsenek alapvető kifogásaik a karizmatikus megújulás ellen. Aki elvi fenntartásokat vagy súlyos idegenkedést táplál, annak számára a Tűzének Lelkigyakorlat nem segítség, ezért az ilyen testvéreket arra kérjük, ne jöjjenek lelkigyakorlatunkra. Nagyon örülünk viszont, ha olyanok jönnek, akik már voltak Szentlélek- szemináriumon, Fülöp-kurzuson vagy hasonló beavató programon. A tapasztalat szerint ők merítenek legtöbbet lelkigyakorlatunkból. Különösen várjuk és hívjuk azokat, akik vezető szerepet töltenek be valamely karizmatikus közösségben.
Pszichésen teherbíró testvéreknek
A Tűzének Lelkigyakorlat fárasztó, a résztvevők idegi teherbírását próbára tevő program. Szükséges hozzá az átlagos pszichikai terhelhetőség. Akik súlyosabb pszichés problémákkal küzdenek (amit általában az jelez, hogy rászorulnak vagy a múltban rászorultak pszichiátriai-pszichológusi beavatkozásra), azokat szeretettel arra kérjük, hogy ne jöjjenek, mert maguknak is, társaiknak is nehézségeket okoznának, és a lelkigyakorlat gyümölcseit nem tapasztalnák. Isten őket is szereti, a Szentlélek rájuk is kiárad, de nem az itt alkalmazott eszközök valók nekik. Enyhébb pszichés problémákkal mindannyian küzdünk, ezek ne tartsanak vissza senkit. Ha valakinek probléma, jöjjön-e, jól teszi, ha aláveti magát környezete, közössége ítéletének. Tizennyolc éven aluliaknál a kellő teherbírást nem vélelmezzük.
Rendezett életű testvéreknek
A lelkigyakorlaton Jézus Krisztus Szentlelke a résztvevők sok problémáját megoldja. Megszabadulhatnak szokásos bűnöktől, hitkételyektől, lelki terhektől. Arra viszont nem alkalmas a lelkigyakorlat, hogy olyan problémákat elrendezzen, amelyek természetüknél fogva hosszabb időt kívánnak. Nem tudunk egy hajléktalant visszavezetni a normális életvitelhez, nem tudunk egy alkoholistát vagy kábítószerest keresztülvinni az elvonási folyamaton, nem tudunk egy rendezetlen házasságot rendezni a Tűzének Lelkigyakorlat tartama alatt. Mindezek Isten erejével megoldhatók, de csak megfelelő körülmények között, és a dolog természeténél fogva hosszabb időt kívánnak.
Azoknak, akik nem tartanak közösséget a pogánysággal és okkultizmussal
A Tűzének Lelkigyakorlat egyik sarkalatos mondanivalója, hogy az újpogányság és az okkultizmus minden formában és mértékben összeférhetetlen a kereszténységgel, nevezzék New Age-nek, szabadkőművességnek, “képességeknek”, jógának, természetgyógyászatnak vagy bárminek. Aki nem kész ezekkel szakítani, csalódottan fog távozni, és akadályozza a Szentlélek munkáját a többiekben is. Világosan meg kell tehát mondanunk, hogy csak az jöjjön, aki a lelkigyakorlatnak erre a vonására is nyitott.
Azoknak, akik nem utasítják el a HÉT LÁNG lelkiséget
A karizmatikus megújuláson belül is különböző stílusok, lelkiségek, teológiai irányzatok fordulnak elő. A HÉT LÁNG jellegzetes vonásai érezhetők a Tűzének Lelkigyakorlaton. Nem alkalmazzuk azt a pergő dinamikát, ami a KEKAKO kurzusokat méltán teszi olyan közkedveltté. Imaösszejöveteleink viszont nagyon is dinamikusak, mindenki hangosan, egyszerre dicsőíti Istent. Józan (és kijózanító) teológiát vallunk, amely nem misztifikálja a Lélek adományait. Közös éneklésünk jobban épít a hagyományos dallamvilágra és kevésbé a könnyűzenére. Akiknek mindezzel kapcsolatban elvi fenntartásaik vannak, nem valószínű, hogy képesek lesznek ezeket a lelkigyakorlat néhány napján belül feladni. Nekik inkább a lelkigyakorlat írott anyagának tanulmányozását ajánljuk. Nem szükséges, hogy valaki a HÉT LÁNG minden lelkiségi vonását magáévá tegye a lelkigyakorlaton, de szükséges, hogy aktívan együttműködjék a lelkigyakorlatos programokban.
1. (Kiv 3,3)
Szent, szent, szent az Úr,
szeretet égő csipkebokra!
Ó égj és égess,
emésztő tűz, én Istenem!
2. (1Kir 18,38)
Lobogó láng, hullj le az égből!
Már áll az oltár!
Szentség villáma, gyújtó ajándék:
kész vagyok égni!
3. (ApCsel 2,3)
Isteni tűzrózsa, nyílj ki!
Óhajtok égni!
Mennyből szállt nyelvek, kiáltsatok!
Uram, tied vagyok!
4. (2Krón 7,3)
Hittel hívlak, lángoló ígéret,
hittel fogadlak, égi tűzvész,
lakóhelyed a testem,
dicsőséged temploma.
5. (2Makk 1,22)
Iszapos víz voltam, Uram,
de láng leszek:
belőled táplálkozó lámpa
szentélyedben, Csodálatos!
6. (2Kir 1,12)
Ó Titok, benned égek!
Bennem égsz, perzselő Igazság!
Oszlanak a pokoli árnyak
vakító arcod előtt.
7. (Kiv 13,22)
Gyöngéd tűz, vezess!
Lángoszlop, fényes felhő!
Ó boldog Isten,
beteljesedés ragyogása!
Amen.
reggel 7 ó: Eucharisztikus liturgia
8 ó: Reggeli
(8 ó 20 p: Team-megbeszélés – csak a lelkigyakorlatot vezető teamet érinti)
9 ó: 1. előadás
11 ó: szentségimádás
(12 ó: Team-megbeszélés – csak a lelkigyakorlatot vezető teamet érinti)
12 ó 30 p: Ebéd, utána szabadidő
15 ó: Csoportbeszélgetés
16 ó 30 p: 2. előadás (vagy/és tanúságtétel)
17 ó 45 p: Esti dicséret
18 ó 30 p: Vacsora
(19 ó: Team-megbeszélés – csak a lelkigyakorlatot vezető teamet érinti)
19 ó 30 p: Imaösszejövetel (elején: Tűzének, végén: Befejező imaóra)
A befejező imaórától a másnap reggeli eucharisztia végéig: szent hallgatás, szilencium.
Gyónási lehetőség a csoportbeszélgetések alatt (egy csoportból egyszerre egy fő hiányozhat), vagy megbeszélés szerint.
1. előadás: Hív a Szent
a) Az égő csipkebokor előtt állsz
(“Legyél az enyém” – A szent Isten van jelen – Imádás)
b) Istenért vagy
(Isten tulajdonai vagyunk – A létezés célja – Boldogságunk és Isten dicsősége)
c) Isten a szeretet
(Patti Gallagher élménye – Isten szeretetből közeledik – Neveden szólít – “Szeretlek úgy, ahogy vagy” – Jézusban, az Egyházban, itt – Dönthetsz)
d) Szavakkal dicsőíteni
(A Hit lángja – Tettek és szavak – A beszéd fontossága – A dicséret áldozata – A zsolozsma – A karizmatikus közösségi ima
2. előadás: Bűnösből szentté lenni
a) A tűz fölülről jön
(Nicky Cruz megtérése – A bűn a boldogtalanság oka – A sötétség hatalma – Saját erőnkből nem segíthetünk magunkon – A szabadulás Isten ajándéka)
b) A húsvéti misztérium
(A megtestesülés – A kereszthalál – Jézus húsvétja – A megváltás ajándéka)
c) Megtérés
(Meg kell térnünk – A keresztényeknek is – A bocsánatos bűnökből is – A megtérés megújítása – Gyónás)
d) A Baál-próféták leölése
(A test cselekedeteit meg kell ölni – Önvizsgálat – Bűnbánat)
e) Új teremtmény
(Mennyei életed – Isten lakik benned – Megistenülés – Isten szerelmes hívása)
f) A csöndes szentségimádás
(Együtt lenni Jézussal – A rítus – Testtartás – Mit csináljunk közben? – Mit ne csináljunk közben? – Túl a pszichológiai átélésen)
3. előadás: Szabadulás
a) A bálványimádás démoni jellege
(Démonok – A sátán veresége – Démoni befolyás az emberre – A bálványimádás bűne – Álkeresztény kultuszok – A pogányok üdvösségéről – A zsidóság és kereszténység tévútjai)
b) A mágia démoni jellege
(A mágia tilalma az Ó- és Újszövetségben – A mágia lényege – Ha nem hittél benne – Nincs mitől félned)
c) Az okkultizmus álcázott formái
(Hamis próféták – New Age – Hamis istenkép – “Belső mesterek” – Keleti meditációk – Átkok – Imádság szabadulásért)
d) Tudományosnak álcázott mágikus gyógyítás
(Mágikus gyógyító gyakorlatok – A Gonosz is gyógyíthat [példák] – Természetgyógyászat – Eljárások, amikben hinni kell – A határterületeket is kerüljük)
e) Szabadulási területek
(Ellenőrizetlen szellemi hatások – Hamis ideológiák – Szabadkőművesség – Örökölt befolyások – Harc a győztes oldalon
4. előadás: Pünkösd
a) Szentlélekkel fogtok megkeresztelkedni
(Megkeresztelkedni a Szentlélekben – A Szentléleknek ajánlott évszázad – A pünkösd-mozgalom – A neopentekosztalizmus – A pittsburghi Duquesne egyetem oktatói – Hétvégi lelkigyakorlat – David Mangan élménye – Patti Gallagher élménye – A katolikus karizmatikus megújulás)
b) A Szentlélek Jézus tanújává avat
(Bemerülni a Szentlélekbe – Erő a tanúságtételhez – Téves fogalmak – Tapasztalat – A bérmálás hatékony kegyelme – Bérmálás in voto – Megújítható)
5. előadás: Isten dicsősége betölti templomát
(Várhatjuk a tüzet – A templom te vagy – A Lélek gyümölcsei – A karizmák – Ima belső gyógyulásért
6. előadás: Az imádás ki nem alvó lángja
a) A Szentlélek imádkozik benned
(Tegnap este – A Lélek imádkozik benned – Az imádság egyesülés Istennel – Aktív erőfeszítés az imára – Új időbeosztás)
b) Hogyan imádkozzunk?
(Az imádság szavakon túli tényege – Hogyan csináljuk? – A nyelvima – Nem kell spontánul jönnie – A nyelvima értéke – Testtartás az imában – Független érzelmeinktől)
c) Imádássá vált élet
(Életünkkel dicsőíteni Istent – “Lobogó lánggá válhatsz!” – Állandó megújulás – Terminológia – Kerüljük a hamis öntudatot – Lelki olvasmányaink – Eucharisztia és zsolozsma – Rendszeres gyónás)
d) Életünk izzó magja
(A világiak lelki életének problémája – Két szentírási hely – Megszentelődés a világi jellegben – A Szentlélek a házasságban – Hűség az Egyház tanításához – A Szentlélek a munkában – Keresztény lelkiismeret – Életünk áldozata)
7. előadás: Karizmatikus közösségi ima
a) Együtt a Lélek szabadságában
(Spontán és karizmatikus ima – Jeruzsálemi típusú pünkösdi ima – Légy aktív! – A hitelesség kérdése – Felelős vezetés)
b) A karizmák elfogadása
(Számíthatunk a karizmákra – A spontaneitás mítosza – Rendes és rendkívüli adományok – A rendes adományok természetfölöttisége – A 2. vatikáni zsinat tanítása – Aktívan keresni a rendes adományokat – A félreértés – Egészséges gondolkodás a rendkívüli adományokról – Mi kell a rendes karizmákhoz?)
c) A verbális adományok
(Nyelvima a közösségben – Az értelem jogai – Lélekben imádkozni – Lélekben énekelni – Prófétai adományok – Törekedni a prófétálásra – Kezdeményezzünk!)
d) A Lélek forgószelében
(A hit karizmája – Az erőmegnyilvánulás karizmája – A gyógyítás karizmája – Testtartás, testmozgás, tánc – Toronto Blessing – Bátran bele!)
8. előadás: Szellemi hadviselés
a) Üldözni fognak
(Támadásokat várhatunk – Kik fognak támadni bennünket? – A konformizálódás kísértése – Az evangéliumi nonkonformizmus – A közösség tartóereje – Evangéliumi hozzáállás)
b) Győzelem a sötétség hatalma fölött
(Szellemi harc – A lelkek megkülönböztetése – Az elvi kritérium – Lelki érzék – Fegyvereink a harcban – Ne féljünk!)
9. előadás: Küldetés és vezetés
(Küldetésünk van – Miért “Gábriel”? – Lepecsételt utasítások – Választásaink – A lelkek megkülönböztetésének gyakorlása – Az objektív alapelv – Loyolai Szent Ignác szabályai – Harmónia, békesség – Lelki tanácsadás – Hivatásunk – Személyes közbenjáró ima)
A csoportvezető feladatai:
Ellenőrzi, hogy a csoport minden tagja jelen van-e a csoportbeszélgetésen (egy ember gyónás miatt hiányozhat). Az esetleges távollét okáról utólag tájékozódik. Megnyitja, vezeti és lezárja a csoportbeszélgetéseket. A beszélgetések során arra törekszik, hogy mindenki aktívan bekapcsolódjék. A túl sokat beszélőket visszafogni, a hallgatagokat szóra bírni igyekszik. Ügyel arra, hogy a beszélgetés a témánál maradjon. Figyelemmel kíséri csoportjának tagjait a lelkigyakorlat folyamán, igyekszik számontartani, hogy jelen vannak-e a programokon. Képviseli a lelkigyakorlat fegyelmét, figyelmezteti a csoporttagokat a szabályokra (pontosság, szilencium stb). Amennyiben tud, válaszol a csoporttagok kérdéseire. Ügyel a Lélek vezetésére, tapintattal használja a karizmákat. Résztvesz a lelkigyakorlatot vezető team megbeszélésein; azokon tájékoztatja a teamet a felmerült problémákról, továbbítja a megválaszolatlan kérdéseket, hangot ad észrevételeinek. A liturgián, közös imán való aktív részvételével igyekszik példát adni csoporttársainak.
Az egyes csoportbeszélgetések céljai
1.) Kialakuljon a résztvevőkben a döntés, hogy életüket Isten dicsőségére ajánlják
Javasolt kérdések: Bemutatkozás (röviden: név, foglalkozás, család, közösség) – Voltál-e már ilyen jellegű lelkigyakorlaton? – Mit vársz ettől a lelkigyakorlattól? – Világos volt-e az 1. és 2. előadás tartalma? – Vannak-e kérdéseid? (Nem rákérdezni: meghoztad-e a döntést tegnap este? De ebbe az irányba terelgetni a beszélgetést.)
2.) Kialakuljon a résztvevőkben a Szentlélek várása
Javasolt kérdések: Van-e már Szentlélek-tapasztalatod? – Volt-e Istennek konkrét üzenete számodra a lelkigyakorlat eddigi részében? – Világos volt-e a 3. és 4. előadás tartalma? – Elfogadod-e ezt a tanítást? – Be tudsz-e kapcsolódni az esti imaösszejövetelekbe? – Mit vársz a mai estétől? (Lehetőleg felmérni, de erőltetés vagy indiszkrét rákérdezés nélkül, hogy ki adta már át az életét Jézus Krisztusnak.)
3.) Készek legyenek aktív cselekvéssel elfogadni a karizmákat
4.) Készek legyenek magukra venni a “katolikus karizmatikus” identitást
Nem szükséges éppen ezeket a kérdéseket föltenni, még kevésbé, hogy valamennyit föltegyük. Legjobb, ha a beszélgetés spontán folyik, a csoportvezető óvatos (de szükség esetén határozott) koordinációja mellett.