Ebben rovatunkban olyan beszámolókat közlünk, amelyeket különböző közösségekhez tartozó keresztény testvéreinktől kaptunk. A híreket ellenőrizni nincs módunkban, korrektségükért forrásaink felelősek. A forrásokat éppen ezért mindig megjelöljük.
1889-ben került az irgalmasnővérek gyulai zárdájába Pavlovszky Anna Mária nővér. Állandóan gyöngélkedett, a gyakori vérhányás nagyon megviselte. 1902-től állandóan feküdt, súlyos beteg volt. 1905. december 7-én olyan gyenge volt a magas láz miatt, hogy szentségekkel sem tudták ellátni. El voltak készülve a halálára. S a hetedikéről nyolcadikára virradó éjszaka ez történt vele:
Megjelent előtte Müngensdorf Vilmos, néhai tartományfőnökünk, aki 1902-ben halt meg, és azt mondta neki:
«Körülbelül 1974-ben történt. Kint voltam a kápolnában. A karácsony előtti napokban kimentem takarítani.
1987-ben, Lesothóban a hatéves Florina Phakela megvakult. A misszionárius hívta a szüleit, s kérte, hogy folyamodjanak az ugyanott 1914-ben szentség hírében meghalt misszionárius, Joseph Gérard közbenjárásáért. A gyermek teljesen meggyógyult. Elmondta, hogy gyógyulása előtt – még vakon – megjelent neki egy idős pap, akit ő nem ismer.
Carlo Nava Milánóban 1962-ben vakon született. Édesanyja Borromei Szent Károly közbenjárását kérte gyermeke gyógyulásáért. Egy nap másik gyermeke, ötéves kislánya közölte vele, hogy egy bácsi volt benn a másik szobában fekvő csecsemő mellett, a gyermek közléséből következtethetően kezével a kereszt jelét rajzolta fölé, megáldotta, majd odahajolt a csecsemőhöz és a kezével a szemgödrét érintette. A gyermekéhez siető anya megdöbbenve tapasztalta: gyermeke mindkét szemére lát.
A tizenhét napos újszülött, Liliane Sanchez hirtelen gyógyulása: Születése után az orvosok megállapították, hogy 9x7 cm-es agydaganata van a jobboldali falcsont szintjén. A szülők Marie Bernard Bütler szent misszionáriust kérték, járjon közbe gyógyulásért. A misszionárius ereklyéjét (jelképesen) a babára helyezték. Az agydaganat másnap reggelre (orvosilag bizonyítottan) nyomtalanul, teljesen eltűnt - nyilván nem az ereklye, hanem a hívő bizalom hatására.
A venezuelai Caracasban élő Maria-Teresa Silva 1932-ben született, 1954-től szenvedett érszűkületben, csontritkulásban, lábát ortopéd eszközzel, gerincét protézissel merevítették, műtétek egész során esett át, az 1978-ban végzett gerincműtétje után tolószékben rögzítve élt, az orvosok véglegesen gyógyíthatatlannak nyilvánították.