HÁZAD ÉS HAZÁD

Átszellemül, mit láng emészt,

a gyötrelmet ne nézd –

csak az valóban fiatal,

aki tüzet akar.

Láng-keretezte éjszaka

titkaid tárlata,

kigyulladt olajkút gyanánt

süvölt és zúg a láng.

A betondzsungel fölneszel,

lángörvény gyújtja fel,

ez a lobogó kuszaság,

ez házad és hazád.

Izzó kehelyként nyílt virág

lángszirmát ejti rád:

sorsodnak, Isten férfia,

lánggá kell válnia.

Minden jog fenntartva. Copyright © Kovács Gábor, 2002.