TAM-TAM

Brauner Miklósnak

A kőnek válaszol a kín,

a kínnak válaszol a kő,

alagút-szájnak fut a sín,

vért hány az ordító idő.

Vized zsír, ételed homok,

kedvesed karja pusztaság,

száműzetés az otthonod

és nincs a földön jóbarát.

A tam-tam szavát hallod-e?

Nem-sejtett távolból, alig

kivehetőn, hajnalfele

lopózik rémült szívedig.

A tam-tam szavát hallod-e?

Már hangosabban döng, pörög,

egzotikus hívózene,

mind közelebbről dübörög.

A tam-tam szavát hallod-e?

Már hegedű, már fuvola,

már az Énekek Éneke,

már síró-nevető csoda.

Már eljutott a küszöbig,

betöri ajtód, reng a ház,

városod, bolygód szétesik,

tetőtől talpig fényben állsz.

Minden jog fenntartva. Copyright © Kovács Gábor, 2000.