DAJKAMESE |
Nálunk úgy szokás, kicsikém, |
hogy emberhúson él a macska. |
Az ám, telihold idején |
rém lesz belőle, nagyobbacska. |
Kurrog a háztetők felett, |
gyanútlan gyalogosra várva. |
Az embert, mint az egeret, |
lassanként kínozza halálra. |
Ne járj az ablakunk alatt, |
ha kémény mellől sír a kardal. |
S tanuld meg védeni magad |
nádi dorombbal, éles karddal. |
Minden jog fenntartva. Copyright © Kovács Gábor, 2001. |