MAJD FÚJ A SZÉL

Majd fúj a szél és lobog, leng a fű,

majd verdes a szív kismadár-szerű

verdeséssel, és tölcsérek forognak

tengermélyén egy forró torkolatnak.

Az lesz az ébredés, az egyszerű

ragyogásában végleges derű,

áldás, mit elnyernek az átkozottak

és szerelem, melytől az ég leroskad.

Majd fúj a szél keletről és nyugatról,

és a hegyek völgyekké lesznek akkor

és szörnyek lépnek ki az alkonyatból.

Majd fúj a szél észak és dél felől,

miközben lassan bezárul a kör

s a lét falán a végtelen betör.

Minden jog fenntartva. Copyright © Kovács Gábor, 1973.