 | |
| |
| HAJNALI SÉTA |
| Halló! Indul a táj! Kalapod megemelted a rétnek — |
| Szarvasok arca forog körülötted, ezernyi meleg szem |
| néz a szemedbe, virágok özönlenek; égi szivárvány |
| bőrödet égeti, rázva bizserget; elektromos áram |
| lüktet agyadban — Halló! Lépj levegőre, barátom, |
| hagyd el a földet! Nagyzenekar szól, pörgeti zengő |
| hang-dinamóit; amott rezeg emberi lényed unalmas |
| burka, te túl vagy a délkörökön — lásd, nem fog a fegyver, |
| nem tüntet föl a térkép, angyalok arca nevet rád, |
| titkokat őriz agyad, fuvolázva lebegsz a tejúton. |
 |
 |
Minden jog fenntartva. Copyright © Kovács Gábor, 2001. |
 |
 |
 |
 |
 |