ElőzőKövetkező
       AKU-AKU
 
Egyforma vagy és mindig új,
sistergő kínjaimba bújj,
bújtatlak mint a ruhaujj
a fázó kart a télben:
 
új és mindig egyforma vagy,
távozz tőlem, hogy megmaradj,
a téli templom kertje nagy,
ott kiáltozzál értem,
 
ott ázzál-fázzál meztelen,
takarjon tüzes jégverem,
a párnád tüzes kő legyen
és fagyjon rád a kályha,
 
ereszem alatt búslakodj,
míg könnyedtől a fal berogy
s el merem hinni végre, hogy
én is meg vagyok váltva.
 

 

 

  Nyitóoldal Versek ABC rendben   Minden jog fenntartva.
Copyright © Kovács Gábor, 1977.
 

 

 

Előző Ki a keretekből Ciklus versei Keretes változat Következő