ElőzőKövetkező
 
    ADORO TE
 
kő-kagyló üvöltő üresség
sötéten izzó drágakő
kezét-lábát odaszögezték
rettentő rózsatő
 
vasat virágzó csillag ő
olvadt ólmot okádó óriás csecsemő
azték
kin vastag vér a festék
 
ima dong döglődik dadog
hová zuhansz hogy találkozzatok
titok
 
lakatlan éjbe merül a fáklya
lobog a lángja kialszik a lángja
senki se látja
 

 

 

  Nyitóoldal Versek ABC rendben   Minden jog fenntartva.
Copyright © Kovács Gábor, 1979.
 

 

 

Előző Ki a keretekből Versciklusok Keretes változat Következő