TIGRISORGONA

Rekedt üvöltéssel kezdődik, aztán

fölzendül a dzsungel, pávák, elefántok

és majmok rikoltanak, spirálisan emelkedő

hangtölcsér robban, minden egyszerre

és minden egymás ellen, tusakodó

és elegyedő zúgás, brummogás, kacagás, velőtrázó

sikoltás, hirtelen csönd —

zuhanj fölfele, sodor a megvalósulás

ereje, löknek a találkozó

kígyóvonalak, lövellő hanggejzírek, ébredő

teljesedések, új utak készülődései, ultraibolya

rajzok, mágneses virágkelyhek, epedő

indák, kúszónövények virulása és

kínlódása, záródás, kitekintés —

vaskapcsok lehullása, föl, föl —

nincs visszafordulás, emésztő

forgás, hamarabb, mihamarabb, zenélő

eszmélet, vadállati

gyöngédség óceánja, féltő

kezek és könyörtelen kések, felfakadó

genny, ugráló tánc a vadállatok

gyűrűjében, közeledő hörgés, a vízesés

moraját túlzengő másik, tébolyító disszonanciák

feloldása és fel-nem-oldása, az igen egysége a nemmel,

halihó!

tigris!

Minden jog fenntartva. Copyright © Kovács Gábor, 2005.