MEGADTAD NEKEM, URAM

Megadtad nekem, Uram, hogy szeretlek,

és megengedted, hogy imádjalak.

A lombokon szíved szerelme reszket,

láng lobog a pulóverem alatt.

Roncs homlokom tiszta kezedbe vetted,

és megjelölted tűzzel sorsomat.

Madárijesztő szolgál szent nevednek,

rólad dalol egy fals, kövér alak.

Ó, hűtlenségem égő sebei!

Szemed elől nem tudom rejteni

a hazugságot, káromlást, a mocskot.

De irgalmadat ingyenesen osztod,

megkínzott Isten! Boldog az, aki

véred tavában átlátszóra mosdott.

Minden jog fenntartva. Copyright © Kovács Gábor, 1993.