ÖREGKORI ÖNARCKÉP

Akár a mágneses erőtér

vonalai a vasporon,

ábráid, miket belém szőttél,

kirajzolódnak arcomon:

a vágy, mint lüktető verőér,

feléd fut, közeledbe von;

csendben mosolygó szelíd nővér,

mindent ölel az irgalom;

s vigyázó, éles hajlatokban

folyton figyel és mindig ott van,

a meszesedő ereken

keresztül is, fülelve jókor,

s érve, mint hordóban az óbor,

a kristályfényű értelem.

Minden jog fenntartva. Copyright © Kovács Gábor, 2003.