| BETELJESEDETT |
| Most az igazság fölsikolt, |
| sátán horkan az űrön át, |
| ostort fog millió kobold, |
| vas veri szét a lét agyát. |
| Tombolj, üvöltő hurrikán! |
| Őrjöngj, örvénylő éjszaka! |
| Vulkánná lényegült magány! |
| Ősrobbanás hullámfala! |
| Tombolj! Vagy jobb talán a csönd? |
| A hallgatás a roncs felett? |
| Csönd odalent. Csönd odafönt. |
| Hidegek a holdkráterek. |
| Hajnalra, mégis, halk zene |
| a kiégett tejutakon. |
| Szerelmek ébredő szele. |
| Kínból kacaj. Sziklán szirom. |
| És túl a semmi ablakán |
| és túl a legvégső körön |
| tűz, tűz, teremtő tűzkazán, |
| fény, fény, fény, fuldokló öröm! |
![]() |
Minden jog fenntartva. Copyright © Kovács Gábor, 2002. |