SPIRITUÁLÉ

Sárga üvegből volt a hold,

a pálma törzse meghajolt,

lábak nyomát rajzolta ki

a homok: itt járt valaki –

Tizenegy óra lehetett,

patak mentén a Szeretet

némán osont, nincs senkije,

keressük, itt kell lennie –

Földíszítettem házamat,

jó dolga lesz, ha itt marad –

reggel lesz, félek – itt a sás,

üres bozót és semmi más –

Krokodiltestű istenek

nyögdécselnek a part felett,

hasukon iszap és moszat,

reggel övék az áldozat –

Árnyad se volt, arcod se volt,

testeden átsütött a hold,

suhantál, nem mentünk veled,

szívünk kígyója tekereg.

Minden jog fenntartva. Copyright © Kovács Gábor, 1962.