|
HANGOS ÁRNYÉK |
| |
| Vad üstökös vagy, napnál villogóbb: |
| emelkedj már a láthatár fölé!
|
| Fényedre várnak fuldokló folyók,
|
| a lég, a föld ködöké, dögöké. |
| |
| Hogy fognak futni, hogyha fölnevetsz!
|
| Hogy fognak szétpattanni, hogyha dobban
|
| vulkáni táncod – hogyha benne lesz
|
| vidám valód a csaló csillagokban!
|
| |
| Tengerpartra kiállnék, hangos árnyék,
|
| és költenélek dallal és gitárral – |
| ám parttalan a tenger, és a tájék
|
| tengertelen. A dal botolva szárnyal. |
| |
| De mégis: dal! De mégis: szárnyalás! |
| Vad üstökös vagy, vonzás és varázs. |
