TŰZVÉSZ VAGYOK |
Tűzvész vagyok, mert tűzvészedből élek. |
Tenger vagyok, mert tengeredben alszom. |
Határtalan, hordozlak én, a féreg! |
Félelmetes, fényedben fürdik arcom! |
Ott voltam, mikor oszlophoz kötöttek, |
és korbács tépte ronggyá testedet. |
Ott voltam, mikor sziklabörtönödnek |
megnyílt torkánál angyal lebegett. |
Ott voltam, mikor pattantak a zárak, |
és föntről pünkösd óceánja ömlött. |
Mocsokban kúsztam, mint a rühes állat, |
lényeddel lényem mégis elözönlöd. |
Sár és magány, sötétség voltam én! |
Most csillag vagyok. Eljöttél belém. |
Minden jog fenntartva. Copyright © Kovács Gábor, 1989. |