HIRTELEN

Saroktól sarokig, háztól házig

nyáriruhás nők válla ázik,

hűsítő zápor, itt vagy végre,

esernyők robbannak az égre.

Aszfalt-poklunkban lihegve főttünk,

hőguta-délibáb járt előttünk,

most éled a bőr, mit hűs csepp paskol,

átizzadt ingünk friss nedvet habzsol.

Fröcskölnek az autók, csobbannak az álmok,

facsaró vizesen villamosra szállok,

mielőtt zsigereim szikkadtra főnek,

mindig is add meg, Uram, szent esőmet.

Minden jog fenntartva. Copyright © Kovács Gábor, 2002.