Régóta bennem él ez az eset, élőszóban sokszor meséltem ennek-annak, de most Isten kegyelméből megörökítem.

Egy vagy két éve történt. Újév táján megállt a karórám. Föltételeztem, hogy csak elemet kell cserélni benne, de ilyenkor nincs hova menni, minden zárva van. Nem emlékszem már, talán több szabadnap is követte egymást. Alig vártam január 2-át (mellesleg Nagy Szent Bazilnak és édesapám halálának napja), amikor újból nyitva lesznek a boltok. Mentem a belvárosi óráshoz, ahova máskor is járok, de zárva találtam. Ki volt írva, hogy csak 3-án nyitnak ki. Megkerestem egy másik órást, ott az volt kiírva, hogy kvarcórával nem foglalkoznak (mivel foglalkoznak akkor, az asszír birodalom történetével?), mellesleg az se volt nyitva. A Belvárosban fölhajtottam még néhány óraboltot, de azok csak árulták és nem gyógykezelték az órákat. Beteghez kellett mennem, nem kutathattam tovább, de rosszul érzem magam karóra nélkül, megszoktam. A beteglátogatásról hazafelé egy másik városrészben megindultam, hogy addig megyek, amíg nyitott órásboltot nem találok.

Akadt előkelő órabolt, de be se mentem, mert nyilvánvalóan ott is csak árulók tanyáztak, akik nem ereszkedtek le elemet cserélni. (Pontosabban: nem értettek hozzá.) Egyszer aztán fölragyogott szerencsém csillaga. Ragyogó cégtábla hirdette: órás. (Nem: órák.) Előkelő fantázianév azt sejtette, hogy nagy külföldi céggel állok szemben. Nosza, kerestem a kirakatot, de nem volt kirakat. Nyilván bent van az órásbolt az udvaron, gondoltam. A kapualjban ismétlődött az előkelő cégtábla, és ki volt írva az is: elemcsere. Föllélegeztem, expedícióm elérte célját. Nyilak mutatták, hogy ne az udvarra menjek, hanem az alagsorba. Arra irányoztam lépteimet.

A lépcsőfordulónál volt a bolt. Bementem. Az alagsori helyiségben egyetlen kis zsidó ült a pult mögött. Az előkelő cégtáblával csöpp alagsori boltját reklámozta, volt egy hátsó helyisége, semmi nagyszabású külföldi cég. Két perc alatt kicserélte az elemet. Órám újból járt. Örömömben még borravalót is adtam.

Az élelmes zsidó kitette az elegáns cégtáblát az apró céghez, de nem ezért lett övé a pénzem. Hanem mert mialatt a „keresztény” órás még másodikán is a szilveszterezést aludta ki, ő a helyén volt, és dolgozott. Jól dolgozott. Az órám azóta is az ő elemével jár.