A medve előjön barlangjából.

"Hrrrgggrrr! Micsoda borzalmas árnyék! Jaj nekem!"

Üvöltve menekül vissza a barlangba saját árnyékszemélyisége elől.

***

A sátán előjön barlangjából, tulajdon árnyékába burkolózva.

"Nézzétek! Napfény! Nézzétek! Az Isten!"

És az emberek habzó szájjal káromkodnak, azt képzelve, hogy ez a kaotikus iszonyat az Isten.

***

A tiszta világossághoz, amelyben az angyalok laknak, nem elég a kiengesztelt szív. Szükséges a gondoktól való mentesség is.

Hogy lehessen ez? A gondok itt vannak, a nyakunkon.

Nem a gondokat kell lefejteni. Nekünk kell olyan magasra nyújtóznunk, ahol nem érnek el. Ezt csak a Szentlélek adhatja meg. Előjövünk barlangunkból, és az isteni Fény fölszippant, olyan magasra, ahol már nem látszik az árnyékunk.