Marcona Koloán

Nagyon érdekes megfigyelést tettem. Lehet, hogy korai az öröm, de a goaregek tevékenysége mintha megritkult volna a téren. Talán Rogán Antal polgármesternek mégiscsak sikerült „fellépnie a hajléktalanok ellen”, mint egy meglepett riporternek mondta nem sokkal hivatalba lépése után. Esetleg Demszky, aki a téren regnál, túlságosan el van foglalva becsülete rongyainak megmentésével. Vagy az újonnan üzembe helyezett térfigyelő rendszer hatást gyakorol a goareg néplélekre. Ma reggel a Hőzöngő Ritter mellettem húzott el és nem hőzöngött. De mondom, lehet, hogy lesz még goareg rajtaütés. Olyankor mindenhol vannak és mindenkit letámadnak. Mindenesetre más világ lesz, ha Tarlós István kerül a főpolgármesteri székbe. [Valóban túl korán örültem, ma délután ismét kiszálltak a térre. Engem kikerültek, talán belátták, hogy ha „ide nekem az oroszlánt”, azt nem olyan könnyű túlélni, mint egy mexikói sertésinfluenzát. Koloán, a goaregek réme.]

De marcona lettél mostanában, Koloán. Igen, marcona időket élünk, s a remény, hogy végre a magyar választók is megértik, kiket tartottak hatalomban nyolc teljes éven át, szárnyakat ad billentyűzetemnek. Steiner Pál urat hallgattam valamelyik reggel a rádióban. Nem figyeltem oda, kivel vitakozott és miről volt szó, de ismerős neve és dühödt, magas hangú rikácsolása fölkeltette a figyelmemet. Olvasom egy közvéleménykutatás eredményét, mely szerint a Belvárosban a FIDESZ-KDNP országgyűlési képviselőjelöltje, „Rogán Antal a voksok több mint 70 százalékára számíthat... Steiner Pál (MSZP) a voksok 15 százalékát kapná...” Ezért rikácsol, Steiner úr? Váljék egészségére. Én nem gyűlöletből vagyok marcona, a választási vereséget ugyan kívánom önnek, de egyébként semmi rosszat. Csak az ön szórólapja háborított föl, amikor, közvetlenül egy goareg pimasz viselkedésének látványa után, hazug ígéreteit olvastam. A hazugság mindig fölháborít. A Népszava szerint Isten ostora, Mesterházy egy lakossági fórumon kijelentette, hogy Rogán az önkormányzatban rendszeresen együtt szavaz a jobbikos képviselőkkel. Mire Rogán közölte, hogy Belváros önkormányzatában nincs a Jobbiknak képviselője. „Szemtelenebbül lódítunk, mint bárki gondolná!” – ez volna az ön választási hirdetésének méltó szövege, Mesterhazug úr. Engem a hazugság fölháborít. Marconaságom fölháborodás, nem gyűlölet.

A legjobban sikerült hazugság a Jobbik. Zsidó- és cigánygyűlöletből táplálkozik, ugyanakkor kijelenti, hogy nem rasszista. Megtéveszti azokat a tiszta arcú, lelkes fiatalokat, akikről írtam. És elvállalja azt az aljas szerepet, amit az MSZP szánt neki: szavazatokat vesz el a Fidesztől, ezzel csökkentve a szekfűsök választási vereségét. Kádárék legvidámabb barakkja óta a Jobbik a magyar történelem legnagyobb gyalázata. Ahányszor találkozom vele, mindig ugyanaz a név jut eszembe: Hitler. Milyen jelentéktelen kezdetek után lett hirtelen kancellár... mert valakik álltak mögötte... Meggyőződésem szerint Vona Führer és a Főméltóságú Krisztina mögött is állnak valakik.

Most fegyvert s vitézt éneklek, tehát marcona vagyok. De remélhetőleg rövidesen kedélyesen értekezem az idézőjel használatáról Ady lírájában.

Ami egyáltalán nem rossz téma.