Nedves tüzet, száraz vizet

Az Ember Tragédiája prágai színében a buzgó alkimista Rudolf császár magyarázza Keplernek:

...De elhibáztuk a nedves tüzet,
Száraz vizet, azért nem létesült
A szent menyegző, a dicső eredmény...

Ez a részlet jutott eszembe, amikor a mai zsolozsma második olvasmányát olvastam. Szerzője a "Vak" Didymus, aki kb. 313-tól 398-ig élt, és az alexandriai kateketikai iskola vezetője volt. Fellépett a manicheusok és az ariánusok ellen, de nem maradt ment Órigenész jóhiszemű tévedéseitől. A mai olvasmány a Szentháromságról szóló értekezéséből származik, s azt fejtegeti, hogyan teremt újjá bennünket a Szentlélek a keresztségben: „elbukott állapotunkból visszahelyez bennünket eredeti szépségünk állapotába”, „bőkezűen nekünk adja a paradicsom javait, és az angyaloknál is tiszteletre méltóbbá tesz bennünket”, „a keresztelőkút isteni vízárjával kioltja a pokol olthatatlan lángját”. Didymus aztán belebonyolódik a Lélekről kapott bibliai képekbe, s a végén ő is a nedves tűznél köt ki:

Mivel pedig az emberi test agyagból való, rászorul arra, hogy előbb megtisztuljon a vízben, azután pedig arra, hogy a Lélek tüze megerősítse és tökéletesítse (Isten ugyanis emésztő tűz). Így rászorul az ember a Szentlélekre, hogy ő tökéletesítse és megújítsa; a Lélek tüze ugyanis tud öntözni is, a Lélek vize pedig tud újra feléleszteni is.

A Biblia a tűz képét alkalmazza a Szentlélekre

Madáchnál a „nedves tűz” csak irónia, a bölcsek köve keresésének oktalanságát akarja szemléltetni. Abban viszont, ahogy a Vak Didymus botladozik a bibliai metaforák között, van valami hiteles, valami Szentlélek-szerű. Jézus Szentlélekben és tűzben keresztel, azaz füröszt meg, a tűz és víz tulajdonságai valahogy közössé válnak a Lélek tulajdonságaiban. Isten Lelke fehér madár is, zúgó vihar is, emésztő tűz is, élő vízforrás is. Ezt már élni kell, hogy megértsük. Ismerni azt a szárnyalást és azt a lobogást, azt a döbbenetet és azt a felfrissülést, azt az örvénylést, azt a szerelmet.

Helyes a bőgés, Didymus. Úgy dadogtál, mint egy oroszlán.