Atián vasárnap itt volt és hallgatta bömbölő csöveimet. Megfigyelés alá helyezte a berendezéseket, és közölte, hogy a probléma oka nálam van, nem a fölöttem lévő lakásban.

– Önts a vécétartályba egy üveg ecetet – tanácsolta.

– Honnan vegyek ecetet? – tapintottam a terv gyönge pontjára. – Még soha életemben nem vettem ecetet.

– Ó, azt minden élelmiszerboltban árulnak.

Ma hajtottam végre a haditervet. Bementem, nem minden élelmiszerboltba, de egy nagy Kaiser's áruházba. Kétszer jártam végig az egészet, volt ott üdítő, volt öblítő, volt fogkefe, vettem két pár zoknit, de az ecetet nem találtam. A végső megoldást – t. i. megkérdezni az eladókat – elvetettem, ahhoz most nem éreztem magam elég agresszívnak. Már-már holnapra halasztottam az akciót, amikor egy polcsor végén megpillantottam a feliratot: Olaj - Ecet. Nyomultam oda, lelkemben elefántrivallással. Olajat, azt találtam. Gazdag választékban. Napraforgóolaj, olivaolaj, amit akarsz. Ecet nem volt. Mindenféle olajat megvizsgáltam, hogy nem ecet-e mégis, de nem az volt. Olaj volt mindegyik, szigorúan. Én azonban nem adom föl könnyen, bulldog-szívóssággal belevájtam fogaimat a szemben lévő polcba is. Ott aztán volt ecet, ha nem is volt kiírva.

Annyiféle ecet volt, hogy nem győztem válogatni. Végül ecet-esszenciát választottam, amire rá volt írva, hogy húsz százalékos. Nem tudom, hány százalékos a tömény ecetsav, mindenesetre ez állt hozzá a legközelebb. Hazatérve zsákmányommal, berontottam a mosdóba, s megkíséreltem levenni az ecetes üveg kupakját. A kupak nem jött le, az ecet kacagott rajtam. Fölfedeztem, hogy körkörösen kell skalpolni. Végre lejött a kupak, az ecet kifröccsent, nyakkendőmre, ingemre, és kacagott rajtam. Sebaj, megragadtam a tartály fedelét. Amikor sikerült megemelni, az lejött, az ecet pedig kiloccsant a padlóra, és kacagott rajtam. Végül mégiscsak beöntöttem a tartályba az üveg megmaradt tartalmát, és sorsára hagytam a berendezést. Nyakkendőmet és ingemet szivaccsal lemostam, levettem, fölakasztottam (inkább azokat, mint magamat), a padlót föltörültem, s most várom, hogy

a) keletkeznek-e lyukak a nyakkendőben és az ingben, mint boldogabb időkben, a laborban, a sósavtól;

b) fejére csöpög-e az ecet az alattam lévőknek;

c) szükség lesz-e a másik üveg ecetre is, mert kettőt vettem;

d) megszűnnek-e az elefántrikoltások és lajhársóhajtások (az ecet hivatása az, hogy vízkövetlenítsen);

e) lesz-e még egy pár ötlete Atiánnak, mint az egyszeri rabbinak, amikor döglöttek a libák.