Ámulva és némi irigységgel nézem a közösségünkben, hogyan válnak szemmel látható módon szentté a testvérek:

az egyikük, akit 4 gyerekkel hagyott ott egy másik nőért a férje: mindig jókedvű, mindig vidám.Nem haragszik Istenre, hisz benne, bízik benne. Imádkozik teljes szívéből a férjéért és az új nőért. Ő az, aki ezen felül mindig bíztat ás bátorít mindenkit. És örök mosolya hitelessé teszi mondanivalóját.

a másik, idős parasztasszony fejkendőben, aki 7 gyereket nevelt fel, soha nem tesz hozzá semmi "okosat" a felvetett témákhoz, egyszerűen csendesen él, békés tiszta egyszerűségben. morzsolja nap mint nap a rózsafüzért, csendesen a rejtekben böjtöl és válik szentté.

a harmadik, aki határozott üzletasszony volt, egy ízben azt mondta: bocsánatot kér mindenkitől, mert ő mindig azt gondolta, hogy amikor elhangzik az, hogy azt kaptam az Úrtól...akkor mindig csak nevetett, mert nem hitte ezt így el, de most ő is kapott valamit az Úrtól, olyan egyértelműen, hogy nem tagadhatta: éspedig azt, hogy elveszem a kőszíved és új szívet adok neked. És tényleg! Szemünk láttára válik egyre együttérzőbbé, irgalmasabbá, megbocsátóbbá, és önkritikusabbá is, kíméletlenül önmagával, s meséli megdöbbenve, hogy az emberi nyomorúságot látva: sír!

a negyedik, aki hihetetlen impulzív, könnyen felhorgad, és ami akkor ami a szívén, az rögtön a száján is: és látom, ahogy küzd, hogy ne mondja ki, látszik az arcán a küzdelem, ahogy fegyelmezi magát, tudom, hihetetlen küzdelem ez és tudom, hogy ő ebben válik szentté.

az ötödik, akinek mindenki megköszöntésére gondja van, és mindig készül rá és konspirál, ki mivel készüljön. Mert neki nagyon fontos, hogy a másik érezze, hogy számít és fontos.

a hatodik, aki látóemberhez járt és még valami beavatáson is részt vett: amikor megismertük zaklatott volt, és látjuk ahogy szabadul, egyre nagyobb a békéje és a szépsége, már nem "pattog a szeme ide-oda" (ahogy Gábor fogalmazott) hanem tiszta csillogó derűs szemmel néz a világba, zaklatottság helyett mosoly ül az arcán és még meg sem gyógyult teljesen, és már a következőt pátyolgatja, bíztatgatja, tesz neki tanúságot. Tudom, hogy Isten nagyon sokra hívja őt.