Ellenállhatatlanul rámjön a kuncogás, amikor az alábbi sztori jut az eszembe. Lőn, hogy az NDK-ban Star Wars rajongói összejövetelt tartottak, valamely nevezetes amerikai StarWars rajongói klub prominens vezetőinek meghívásával. A derék tolmács hősiesen fordította az amerikaiakat németre, de amikor az amerikai úgy búcsúzott: May the Force be with you! (Az Erő legyen veletek!) a Star Wars-ban ezek szerint kevésbé járatos tolmács imigyen fordította: találkozunk május 4-én!

Valahonnan megint ez jutott eszembe s nevettem megint magamban, s eszembe jutott kedves gyóntatóm, őt láttam így egyszer kuncogni, amikor egyszer valamit meggyóntam nála, mire szép csendesen nevetni kezdett, aztán azt mondta, erről az jut eszébe. amikor valaki azt gyónta nála: pápai vizeken kalózkodtam. Vidáman kuncogott ezen magában még egy pár percig, felszabadítva ezzel az én hangulatomat is.

Hogy-hogynem, szó került erről ma ebédnél. Ekkor anyukám kezdett úgy nevetni, hogy majdnem leesett a székről, aztán nagy nehezen kinyögte, hogy amikor ő a Patrónába járt, akkor egy serdülőkorú osztálytársnője egy ízben így gyónt: Tiltott napokon mennyegzőkre jártam. Kérdeztem anyut, hogy de legalább volt valami esküvőn? Anyukám a nevetéstől csak a fejével intett: nem, még csak azt sem.

Hát ilyenek vagyunk. Csetlünk, botlunk.