Mégpedig azért szeretem, mert már számtalanszor találkoztam ennek valóságával az életben. Az emberek, ha hívők, ha nem, szívük mélyén őrzik a belevésett törvényeket, amely időnként áttör a rárakódott burkokon, és ilyenkor meglátszik bennük az isteni kéz nyoma. Mindig meghatva nyugtázom ilyenkor, hogy az ember alapvetően jó. Jónak lett teremtve. Legutóbb pár napja kellett emiatt a könnyeimet nyeldesnem, mégpedig paradox módon egy vicces műsort figyelve. A műsor lényege az volt, hogy elrejtett kamera mellett szellemesebb és kevésbé szellemes módon hozzák valamilyen helyzetbe az ártatlan járókelőt és a reakcióját filmezik le. A 2 helyzet, ami nekem a torkomat szorongatta, azt mutatta, hogy az ember alapvetően mennyire gondját viseli akár más ivadékának is, mennyire aggódik érte. Mielőtt belinkelem neked, TALAKE, a 2 kis bevágást, egy rövid magyarázat: a babyphone egy olyan adó-vevő, amelynek az adó része a babánál van letéve, a vevőt a szülő magával viheti bizonyos hatótávolságon belül, és így másutt tevékenykedve is figyelemmel kísérheti, mikor ébred fel a gyerek stb. 

Íme a 2 link, figyeljétek az arcokon az aggodalmat és a megkönnyebbülést.

A rejtett kamerás felvételek-ha böngészel a többi közt is-elárulják, hogy az emberek jók. Segítőkészek, együttérzők. És még humoruk is van.