Lélekszeminárium folyt.

Benne vagyunk a közepében. Éppen a Jézus a Te életed Ura c. előadás kerül sorra, mikor megint rákezd az ellenség. Tudod, Talake, honnan tudom, hogy nem véletlenekről van szó? Most már rájöttem: ha sorozatban jön egy hasonló eseménysor, akkor az szerintem több mint sima véletlen. Annál is inkább, mert az előadás témája magába foglalja a New Age-es praktikákkal való leszámolást. Voltak benne páran, így bőszen imádkozunk és böjtölünk, hogy a Szentlélek nyissa meg a füleket és a szíveket.

Az ellenség pedig támadásba lendül, célpont ezúttal az Achilles sarkunk: a gyerekek.

Mackóka kezdi a sort: nem hiszed el, Talake, a gyerek megint elhagyja a bérletét! Ezúttal nem szállították házhoz, de azért könyörületes volt az Úr, találtunk egy bedobott cédulát a postaládánkban, hogy az XXX busz vezetője talált egy diákigazolványt. Amikor a cédulát megkapjuk, azt gondolom, ez még a múltkori eset elkésett vége, de hamar kiderül, hogy szó nincs róla, ez egy újabb bérletelvesztés… Most azért 2 napjába telt Mackónak, hogy visszaszerezze, de meglett, dicsőség az Úrnak! De azért sajnos az ellenség célt ér: ideges kiabálás a gyerekkel. :(

Ezután Sudribás állít haza élete első egyesével. A hajamat tépem, ez még nem fordult vele elő pedig már 7-es. Hamar kiderül az ok, bosszantó, mint a bérletelhagyás: mint nagycsaládosok, ingyen tankönyvre vagyunk jogosultak, melyet az iskola úgy old meg, hogy a könyvtárból lehet a tartós tankönyveket egy évre kikölcsönözni. Ez mind nagyon szép és jó, csak az iskola könyvtárában 2002-es biológia könyvet adnak, mert már elfogyott az amúgy használatban levő 2012-es kiadás, ami másoknak még jutott, illetve azoknak is ilyen van, akik megvették. 10 év alatt pedig sokat változott a biológia könyv, gondolhatod, Talake. Így Sudribás egyszerűen nem találta meg a megtanulandó anyagot a lejárt könyvben, így nem tudott készülni. Persze lókötő ő is, mert miért akkor derül ez ki, amikor megjön a rossz jegy…na de mégis, bosszantó, bosszantó, bosszantó. És megint persze: ideges kiabálás a gyerekkel. :(

És aztán Kórócskán a sor. Mai napon görbülő szájjal jön le a lépcsőn az iskolából és odasúgja, valami nagy baj történt. Mi, kérdem, összeszoruló szívvel és kiszáradó torokkal. Intőt kaptam, súgja és már potyognak is az apró gyémánt- gyermek könnyek. Miért?-kérdezem. Kiderült, hogy a barátnőjével összeveszett óra előtt és az órán egy másik barátnőjének megírta, hogy „Utálom a Dalmát”. A tanerő a levelet elfogta, elolvasta és azt mondta, keresztény gyermek nem mondja senkire, hogy utálja, majd beírta az üzenetet: Kórócska a társát sértegette. Ezen kívül  50x le kellett írnia, hogy keresztény gyerek senkit sem utál. Ugyanez a tanerő azt mondja az én gyerekemnek, hogy olyan vagy, mint a piaci kofa. Hát, tudod, Talake, számomra ez inkább tűnik sértegetésnek. Bosszantó, bosszantó és megint csak bosszantó. Megjegyzem, Dalma barátnő, akivel persze 5 perc múlva kibékültek, maga is sokallotta a kiszabott büntetést. J No hát ez van. Ezúttal nem leszek ideges, hacsak a tanerőre nem, és ezúttal elmarad a kiabálás is. Kórócska azt mondja: egész nap azért imádkoztam, hogy ne legyél ideges! Hát, bejött neki. :)

Cserében viszont a New Age előadás után minden kiscsoport vezető arról számolt be, hogy a csoportjában levő, korábban New Age praktikában érintett személy mindegyike, kivétel nélkül azt mondta, leteszi, kiszáll a New Age-es dolgából. Hát mindennek ára van, igaz-e, Talake? Azért ha mondasz egy fohászt értünk, azt megköszönöm.

És most jön a slusszpoén: az imént felhív egy másik team tag, hogy imádkozzunk, mert a gyerekének 3 órája otthon kéne lennie, de nincs nyoma sem. Mobilja nincs a gyereknek, miután számtalanszor elvesztette, meg ellopták tőle, úgyhogy marad a rettegés: hol a gyerek? Imádkozunk, mondom, de azonnal hívj, ha van híred. Szerencsére nemsokára csörren a telefon, hív az anyuka, megjött a gyerek. Hallom a háttérben, ahogy apuka éppen kiosztja szegénykét. Csak annyit tudok mondani, hála Istennek és ne bántástok, most ilyen világot élünk.

Tudjátok, a Lélekszemináriumon miért imádkozom? Valódi, robbanásszerű, kézzel-lábbal fogható pünkösdért! Gondolod, Talake, hogy ezek után megkapjuk?