Dolgoztam. Hű, de sokat. Gozuga c. regényemet újonnan föltettem a webre, igen alapos új szerkesztésben. 44 folytatás lett. Egyik órát a másik után töltöttem a gép előtt, és szerkesztettem, szerkesztettem... A végén már szürkét láttam, nem tudtam, hol vagyok. Na meg Ödipusz-komplexust kaptam. (Nem lettem apagyilkos, csak megdagadt a lábam. Oidipusz = Dagadtláb.)

Írói nevemet, amely eddig Adrian Bold volt, jobbnak láttam megváltoztatni, mert kiderült, hogy Bukarest főépítészét Adrian Boldnak hívják. (Nem tudott más nevet választani? Igaz, nem ő a tettes, hanem a szülei.) Így hát Adrian Garstone lettem. A szövegszerkesztőben nem volt nehéz minden Boldot Garstone-ra cserélni, csak akkor lepődtem meg kissé, amikor egy ilyen mondatot találtam: «Garstoneog voltam, hogy...»

A regény lényegében a karizmatikus megújulás hitvallása, de beágyazva egy olyan izgalmas bűnügyi történetbe, amilyet csak lírikus létemre ki tudtam találni. Vigyázz, TALAKE, mert ha egyszer megnyitod, nem tudsz majd fölkelni mellőle.

(Most átmenetileg levettem, egyéb oldalaimmal együtt, mert másik domainre költözöm, de ha majd megint olvasható lesz, ezt a címet kerüld el szorgosan:

http://web.axelero.hu/fucilazo/adrian/gozuga/)