Mircea Eliade nem igen tesz különbséget igaz Isten és hamis istenek között; kicsit úgy ír vallástörténetet, mintha a matematika történetében nem tennének különbséget Gauss felfedezései és a körnégyszögesítő dolgozatok között. Mint a liberális állam: bejegyzik a katolikus Egyházat és bejegyzik a sátánista (bocsánat, satanista) egyházat is. Madár-madár. Eliade különben komputer-agyú, félelmetes teljesítményű könyvtár-tudós, aki adatok szédületes özönét tekinti át és foglalja egységes szemléletbe.

A Dunában van egy hal,
annak neve Mircea,
a jó Isten Édesanyát
idén ki ne irtsa...

Édesanyámat tegnapelőtt köszöntöttem nyolcvankilencedik születésnapja alkalmából, ami holnap esedékes. Szegény már «Istenhez hanyatló árnyék», de gondolkodása teljesen tiszta, és még lábra is tud állni.