Emlékirataiban Klapka előadja Petőfivel való nevezetes konfliktusát is. A költő valamilyen fegyelemsértést követett el; minthogy én nem vagyok katona, icipicit se, nem is értem a könyvből, mi volt vele a baj; talán az, hogy nem ott volt, ahol a katonai fegyelem szerint lennie kellett volna. Klapka, ha nem is túl komolyan, haditörvényszék elé készült állíttatni Petőfit, de Görgey ráüzent, hogy hagyja a költőt bomolni.

Magamhoz hivattam — így Klapka — , s kifejtettem előtte magaviseletének helytelen és hazafiatlan voltát.

Komikus jelenet. A tábornok, amint hazafiasságra oktatja a költőt, aztán kegyesen megbocsát neki! Petőfi persze tollhegyére tűzte a tábornokot, mint egy bogarat; azóta is ott kapálózik.

Tábornok úr, én nem tartom magam
Nagy embernek, de akkorácska csak
Vagyok, hogy oly parányok, aminő ön,
Levett kalappal szóljanak velem...

Ettől eltekintve Klapkát kiváló katonának tartom; sokkal tehetségesebbnek, mint Petőfi bálványát, Bemet, aki inkább hazárdjátékos volt. «A hidat visszafoglalom vagy elesem...» A legendás lengyel a török emigrációban muszlim lett, Murád pasaként végezte 1850-ben. Klapka a kiegyezés után képviselő lett Magyarországon.