Spar

Nagy nehezen sikerült fölfognom, merre van a Spar bolt Vácott. Kivonszolván magam, valóban olyan boltot találtam, amely a lehető legjobban megközelíti a civilizációt. Kaptam is mindent. Hazafelé azonban eltévedtem. Meg akartam kérdezni egy gentlemant, de keresztülnézett rajtam. Nocsak. És ez még kétszer ismétlődött. Végülis találtam útbaizagítást, Isten áldja meg azokat, akik szóbaálltak velem. És azokat is, akik nem. Nyilván goaregnek hatottam. Úgy nézhettem ki, mint Weöres:

Iszaptól csapzott a hajam
és lucskos tűzben égek.

A hosszú gyaloglás kiváltotta a hipoglikémiát,  tömtem magamba a kockacukrot, weöres lehetettem az erőlködéstől, és kivert a weöíz. Se élő, se holt nem voltam, amikor beestem a püspöki székház kapuján.

De a folyosóra már nem tudtam bejutni. Hiába volt mágneskártyám, az ajtó nem nyílt.

Most mit csináljak? Az épület kihalt volt. Doromboljak?

Szerencsére nem doromboltam. Nem a mágneskártya volt a hibás. Befelé próbáltam nyitni a kifelé nyíló ajtót.