A Forduljon Psmithhez, Wodehouse közkedvelt regénye, tartalmazza a főhős kijelentését, amikor leteszi a revolvert: „Ha ez nálam van, úgy érzem magam, mint a félelmetes Dan McGrew.”  Fogalmam se volt, ki lehetett a félelmetes Dan McGrew. Később, eredetiben olvasva a könyvet, kiderült, hogy voltaképpen nem félelmetes, hanem veszélyes: Dangerous Dan McGrew. Mikor az internetes keresés lehetősége megnyílt előttem, utána jártam. Robert Service költeményének hőséről van szó, melynek címe Dan McGrew lelövése (The Shooting of Dan MacGrew).

Egy csapat aranyásó mulat a Malamute kocsmában. Dangerous Dan McGrew szólóban kártyázik. Szerelme, a hölgy, akit Lou néven ismernek, figyeli a játékát. Belép egy ismeretlen aranyásó, aranyport szór zacskójából a pultra, italt rendel mindenkinek. Szarvasbőr inge piszkos, és azt a benyomást kelti, hogy megjárta a poklokat. Nem beszél, a zongorához ül és játszani kezd, kitűnően. Zenéje kifejezi az aranyásó magányát a csillagos ég alatt, a farkasordító éjszakában, és az éhséget az otthon és az asszony után. A Lou néven ismert hölgy kísértetiesen néz ki. A költő nem meséli el a tragédiát, de a zene leírásánál balladásan sejteti: Dan McGrew elszarette az idegen kedvesét. A zongora keserű reménytelenségről beszél. Dangerous Dan McGrew ekkor megszólal:

–I guess I’ll make it a spread misere,

Ebből először egy kukkot se értettem. Tudom, mi a miser, és tudom, mi a miserere. De a misere? Nézem az egyik szótárban, nincs, nézem a másikban is, ott sincs.

De aztán megnéztem a harmadik szótárban is. Ugyanis ezek Dangerous Dan McGrew utolsó szavai. 

A zene bosszúért liheg,  és az idegen kijelenti:

– Egy közületek a pokol kutyája, és ez Dan McGrew.

Az elbeszélő lekapja a fejét, a világítás kialszik, két pisztoly tüzel a sötétben. Egy nő sikolt. Amikor a világítás helyreáll, két halott fekszik a kocsmában. A hölgy, akit Lou néven ismernek, az idegent öleli – és közben elemeli az aranyporos zacskóját.

Ezek után bizonyára érdekel, mik is voltak Dangerous Dan MacGrew utolsó szavai. Megfejtettem őket.

– Azt hiszem, terített betlit csinálok.