Néha értelmes dolgokat is álmodom.

Nem is éjjel, csak úgy nappali szunyókálás közben szerveztem álmomban egy definitor-gárdát. (Ezt az elnevezést már fölébredés után találtam ki.) Néhány alapító tagot összegyűjtöttem, aztán megállapodtunk, hogy a testületbe közös megegyezéssel vehetők föl új tagok. A közösség feladata definíciók alkotása volt. Definiáltuk példának okáért a dialógus fogalmát. Valamire nem illett rá, kijelentettük tehát, hogy az nem dialógus.

Volt a kiszemelt tagok között egy zenész, aki tiltakozott, hogy ez neki nem való, ő nem tudós. Dehogynem, mondtam, szükségünk van rád, itt az intuíció is szerepet játszik, te érezni fogod a dolgokat.

Ez az álom nem sugall nekem semmit, de érzelmi színezete kellemes volt. Olyasmi, mint a versírásé. A szavak logikai jelentése és az intuíció szuggesztivitása ott is egységet alkot. Dzsing, dzsong, badaramm, bamm.