• Először azt várom tőled, hogy ne próbáld lekopírozni II. János Pált. Ne törekedj az ő népszerűségére. Gyönge utánzat volna. Légy bátran önmagad, azt a stílust kövesd, amit Isten neked adott. Mellesleg: ne írj rossz verseket sem, mint Karol Wojtyła. Az ő zsenialitásába ez is belefért, magabiztos dilettantizmusa csak növelte személyének kompetenciáját. Te, minél inkább el mersz szakadni a nagy példaképtől, annál inkább az ő művét folytatod.

• Másodszor azt szeretném, ha rendet csinálnál a teológiai oktatásban. Ha mindent megtennél, hogy ne jelenhessenek meg tankönyvek, amelyek az Egyház tanítását ismertetve, éppen az ellenkezőjére buzdítanak, és megmagyarázzák, hogy a kettő tulajdonképpen ugyanaz. Tudom, egy pápa nem mindenható, de arra vágyom, hogy föllépj a teológiai hazugságok és szofizmák szövevénye ellen. A katolikus hitet, hogy valóban léteznek angyalok, hogy Jézus valóban szűzen fogantatott, hogy a házasságban valóban bűn a fogamzásgátlás, hogy az újraházasodott elváltak valóban súlyos bűnben élnek, ne lehessen katolikus teológiai katedráról megkérdőjelezni. II. János Pál kiadta a Katekizmust; utódja kérje azt számon a tanítás felelősein. Várom, hogy határozott kézzel nyúlj bele a szövevénybe, és ne rettenj meg a szekularistáktól, amikor középkort és boszorkányüldözést kiabálnak. Hogy így kevesebb névleges katolikus marad? Ez biztos! De kinek kellenek névleges katolikusok?

• Harmadszor azt várom, hogy vedd komolyan a New Age fenyegetését. Nagyon hosszú idő telt el, amíg az Egyház hivatalosan nyilatkozott korunk új gnoszticizmusáról, és ez a nyilatkozat is inkább tanulmány, mint a veszély tragikus nagyságának kristálytiszta kimondása. Jó, hogy van, de kevés. Az euro-amerikai keresztény kultúrát halálos szorításba fogta a mágia és irracionalizmus boa constrictora. A kígyó rászedi a keresztényeket! Várom a kerubokat a lángoló karddal! Várom a sátánról és a démonokról való hangos beszédet és az exorcizmus gyakorlatának kiterjesztését.

• Negyedszer azt kívánom, hogy ne menj tovább a tradicionalistákkal való alkudozásban. II. János Pál és Joseph Ratzinger erőfeszítéseit az egyházszakadás elkerülésére nagyra becsülöm, de a kompromisszumok csak megerősítik Lefébvre követőit a II. Vatikáni Zsinat és az azt követő reformok elutasításában. Saját nézeteik igazolását látják az engedményekben. Állítólagos magánkinyilatkoztatásokra hivatkozva felülírják a Tanítóhivatal és az egyházi hatóságok rendelkezéseit. Ez nem a hit katolikus felfogása. A látszat-egység fenntartása a Hazugság Atyjának kedvez.

• Ötödszörre azt várom tőled, hogy folytasd az ökumenizmus művét, amelynek alapjait a II. Vatikáni Zsinat vetette meg, s amelynek útján VI. Pál és II. János Pál olyan hatalmas lépéseket tett. Vidd tovább az előítéletek leépítését, az elszakadt keresztény testvérekkel kiépülő hivatalos kapcsolatokat, a teológiai párbeszédet. Az egység a Szentlélek csodája lesz, s nem várom, hogy pápaságod alatt már megvalósul, de azt igen, hogy megnő az ökumenikus reménység. Szomorú tapasztalataim vannak, hogy sok katolikus egyáltalán nem is kívánja az egységet, amelyért Jézus imádkozott. Tegyél meg mindent azért, hogy megszülessék a szívekben az egység vágya!

• Hatodszor azt várom, hogy építsd tovább az Egyház és a zsidóság kapcsolatait. A Sóá iszonyú árnyéka vetül ezekre a kapcsolatokra, sok zsidó tele van keresztény-ellenes előítéletekkel, és ami még tragikusabb, sok keresztény tele van zsidó-ellenes előítéletekkel. II. János Pál ezen a téren csodát művelt, a monoteizmus népe gyászolta őt. Éppen a New Age említett fenyegetése mutatja meg, mennyire alapvető eleme a keresztény hitnek a zsidó monoteizmus. Nyitogasd tovább Ábrahám keresztény fiainak szívét Ábrahám zsidó fiaival szemben, mert krisztusi önazonosságunk sérül, ha nem fogadjuk el maradéktalanul zsidó örökségünket.

• Hetedszer az a szívem kívánsága, hogy folytasd a párbeszédet a nem-keresztény vallásokkal, de egyúttal világosan határold el magadat a szinkretizmustól. Jelenleg konfúzió van e téren, több világosságra van szükség.

• A politika terén, nyolcadszorra, azt kívánom, hogy légy olyan nyitott és olyan következetes, mint elődeid voltak. Légy óvatos, ha óvatosságra van szükség, de ne légy mindig óvatos, mert azt nem lehet kibírni.

• Kilencedszerre szeretném, ha folytatnád a feudális külsőségek leépítését. Elődeid leépítették a papucs-csókolást, a térdenállást a pápa előtt, a gyaloghintót, a tiarát, a fejedelmi többesszámot; ám szeretném, ha eljönne az ideje a reverenda leépítésének is. Én tudom, hogy taláris, de a nép szemében szoknya. Érkezzünk meg végre a jelenkorba, egyengesd az utat a nadrágban járó pápa előtt. A liturgikus ruha maradjon; az alkotmánybírák is viselik a talárt, amikor üléseznek; de nem, amikor vacsoráznak.

• Tizedszer azt kívánom, hogy egyik kívánságommal se törődj egy fikarcnyit se. Kizárólag a Szentlélek vezessen. Légy szent!

Budapest, 2005. április 17.