Magyargyűlölők

Forgalmas aluljáróban csinálja a propagandát egy rendszerváltó hazafi, semmit se törődve azzal, hogy semmit se törődnek vele. Gondolom, jelen alkotmányunkat nem tartja törvényesnek. Természetesen csak az ő elképzelése szerinti alkotmány törvényes. Erről az ostobaságról már elmondtam a véleményemet. Most éppen azt ordítja, hogy mindenki menjen oda hozzá és írjon alá valamit. „Mindenki, aki nem magyargyűlölő, jöjjön ide!”

Nem tudom, hogyan veszítheti el valaki annyira az ítélőképességét, hogy magyargyűlölőnek becsmérelje mindazokat, akik nem osztják politikai agyrémeit. Játszom a képpel, hogy a tömegből kiválik egy tagbaszakadt gentleman, és odamegy a kikiáltóhoz: „Őrült úr, én nem vagyok magyargyűlölő, de önnel szívesen kivételt teszek. Most kap tőlem – mindazok nevében, akiket pimaszul megsértett – egy akkora pofont, hogy zúgva száll, mint a győzelmi zászló.”

Persze, viccelek. Nem vagyok bosszúálló, és az ilyen dühöngők mellett szótlanul megyek el. Lehazaárulóztak már máskor is, írásban is, egy olyan előadásomért, amelyben a magyarság lelkét, a magyar titkot kerestem.

Hitszegő vagyok Álmos fajából
S máglyára vinne
Egy Irán-szagú, szittya sereg.

Szeretem hazámat. Szeretem nemzetemet. Csak az Irán-szagot nem szeretem.