Isten boloánja

Mára jól vagyok, bár Szvurong undorító érintésének stigmáit még viselem. Hæmorrhoid, a gyomor berzenkedése (táplálkozás az élet megrontója). A kávétól meg fejem a fáj. Fájom a fej. Fejemet fájom. Szóval, érted. Nem kívánt pörlendő.

Viszont a rosszullét jó edzés volt a testi diszkomfort elviselésére, ma reggel fegyelmezett voltam, és mind a Reggeli Dicséretet, mind a fürdést elvégeztem. Igaz, késve indultam; de hát minden nem lehet tökéletes. Azért időben odaértem ám a misére, indulási időm biztonsági tényezővel van kalkulálva.

Az esti imaösszejövetelre készülök. Vihouááááááááhoúúúúúúúúúúúú! Ez egy csatakiáltás volt. Koloán, te tisztára boloán vagy. Igaz; de Isten boloánja. Isten bolondjainak mozgalma mindig vonzott. Nem tudnám őket utánozni, túl spontánok hozzám képest (valószínűleg nem volt karórájuk). De azt a szabadságot, azt a kreatív függetlenséget a világ elvárásaitól, élvezettel kultiválom.