Hívom a liftet. Mielőtt beszállnék, megjelenik egy fiatal anyuka, járó kisgyerekével. Előre engedem, én hamarabb szállok ki. A gyerek helyes. Eszembe jut megkérdezni, fiú vagy lány. Fiú. Szép kisfiú, jegyzem meg. Az anyuka ragyog. Sikerült mosolyt csalni az arcára. Ilyen könnyű ez, Koloán, lassan íme megtanulod, hogyan kell az emberekkel bánni. Kár, hogy mire megtanulod, meghalsz. Sebaj, exegi monumentum. Kicsináltam az emlékművet.

Hogy milyen emlékművet? Tu ne quæsieris, Horatius kolléga. Ez milyen igealak? Scire nefas. Tyű de kutya nehéz ez a latin. Spatio brevi spem longam reseces. Nem emlékmű ez, Koloán úr, hanem bomba.

A kisfiú két éves.