Halálunk óráján kell végső harcunkat megvívnunk a sátánnal. Halá­lunk pillanatában mindnyájan ítéletre kerülünk. Aki kész, annak nem kell várnia: végleg egyesül Istennel.

Az ember számára az a rendelkezés, hogy egyszer haljon meg, és utána ítéletben legyen része (Zsid 9,27).

Bizony mondom neked, ma velem leszel a paradicsomban (Lk 23,43).

Egyszer azonban a történelem is beteljesül. Jézus újra eljön, ezúttal mindenkitől fölismerhetően, isteni dicsőségben. Végső győzelmet ül a sötétség hatalmai fölött, és végső ítéletet mond.

Majd meglátjátok az Emberfiát, amint eljön a felhőkön, hatalommal és dicsőséggel (Mk 13,26).

Mellét veri a föld minden népe, mert látja, amint az Em­berfia eljön az ég felhőin, nagy hatalommal és dicsőséggel (Mt 24,30).

Ez a Jézus, aki tőletek az égbe vétetett, úgy jön el ismét, amint szemetek láttára a mennybe ment (ApCsel 1,11).

Amikor eljön dicsőségében az Emberfia és vele minden angyal, helyet foglal fönséges trónján. Elébe gyűlnek mind a nemzetek, ő pedig különválasztja őket egymástól, ahogy a pásztor különválasztja a juhokat a kosoktól (Mt 25,3132).

Amint ugyanis az Atyának élete van önmagában, a Fiúnak is megadta, hogy élete legyen önmagában, s hatalmat adott neki, hogy ítéletet tartson, mert hiszen ő az Emberfia (Jn 5,2627).

Nézzétek, közeleg az Úr szentjeinek tízezreivel, hogy ítéletet tartson mindenek fölött, és megbüntessen min­den istentelent minden istentelenségért, amelyet istentelenül elkövetett, és minden káromló szóért, amit az istentelen bűnösök a szájukon csak kiejtettek (Jud 1,1415).

Jézus második eljövetele együtt jár a holtak feltámadásával. Mind a kárhozat, mind az üdvösség a teljes, testlélek emberre vonatkozik. Maga az univerzum is megújul.

Elérkezik az óra, amikor a sírokban mindnyájan meghall­ják az Isten Fia szavát, és előjönnek. Akik jót tettek, azért, hogy feltámadjanak az életre, akik gonoszat tettek, azért, hogy feltámadjanak a kárhozatra (Jn 5,2829).

Mi élők, akik az Úr eljöveteléig megmaradunk, nem előz­zük meg az elhunytakat. A parancsszóra, a főangyal szólítására, Isten harsonájának zengésére az Úr maga száll le a mennyből. Először a Krisztusban elhunytak támadnak fel, azután mi, akik életben maradtunk. A felhőkön velük együtt elragadtatunk a magasba Krisztus elé, és így örökké az Úrral leszünk (1Tessz 4,1517).

Mint a tolvaj, úgy jön el az Úr napja. Ezen a napon az egek nagy robajjal elmúlnak, az elemek a tűz hevétől felbomlanak, a föld és ami rajta van, elenyészik. Mivel így minden elpusztul, minden tekintetben szentül és vallásosan kell élnetek, hiszen várjátok és siettetitek az Isten napjának eljövetelét, amikor is az egek lángba borulnak és felbomla­nak, az elemek a tűz hevétől megolvadnak. Mi ígérete alapján új eget és új földet várunk, az igazságosság hazáját (2Pt 3,1013).

Új eget és új földet láttam. Az első ég és az első föld ugyanis elmúltak, és tenger sincs többé (Jel 21,1).

Jézus második eljövetele véglegessé teszi a gonoszság kudarcát, kiárasztja Isten dicsőségét a teljes való­ságra, újjáteremti az univerzumot és az emberi testet.

Egyesek a végső ítélet előtt Jézus ezeréves uralmát várják a földön Jel 20,110 szószerinti értelmezésével. Ez a bibliai rész azonban elsődleges jelentésként a vértanúk jutalmát, másodlagos jelentés­ként az egész Egyház üdvtörténeti helyzetét ábrázolja jelképesen, nem pedig az “időpontokat és körülményeket” közli, amelyekről ApCsel 1,7 világosan megmondja, hogy nem ismerhetjük őket.

Ami az időt és az órát illeti, testvérek, arról nem szükséges írnom. Magatok is pontosan tudjátok, hogy az Úr napja úgy érkezik el, mint éjjel a tolvaj (1Tessz 5,12).

Annyit szabad tudnunk, hogy az Úr eljövetelét a gonoszság elha­talmasodása, egyházüldözés és az Antikrisztus uralma előzi meg (2Tessz 2,312; 1Jn 2,18; Jel 13,1117; 16,1315; 19,1920). Jézus végső győzelmet arat az istenellenes hatalmak és a sátán fölött. Sohasem tudhatjuk, hogy a jelenlegi próbatétel nem azonos-e a végsővel, ezért mindig készen kell állnunk.

Jézus második eljövetelét megelőzi Izrael teljességének belépése a messiási teljességbe (Róm 11,12.26). A zsidó Jézus a zsidó messi­ási remény beteljesülése.

Tartsatok hát bűnbánatot, és térjetek meg bűneitek bocsá­natára, hogy eljöjjön az Úr színétől a megenyhülés ideje, és elküldje az elsősorban nektek rendelt Megváltót, Jézust, akit az égnek kell befogadnia egészen a mindenség meg­újulása idejéig, ahogy az Isten régesrég megmondta szent prófétái ajka által (ApCsel 3,1921).

Jézus eljövetele a teremtett valóság kivirágzása, Isten dicsőségével való eltelése lesz. Az Egyház várja Urát, a menyasszony várja Jegyesét.

A Lélek és a menyasszony mondják: “Jöjj el!” Aki hallja, mondja: “Jöjj el!” Aki szomjazik, jöjjön. Aki kívánja az élet vizét, ingyen vegye (Jel 22,17).

Jöjj el, Uram Jézus! (Jel 22,20)

Imádság Jézus eljöveteléért

Úr Jézus, örök bölcsesség, Alfa és Ómega, jöjj szívembe, és töltsd be menynyei fényességeddel! Úr Jézus, Isten Báránya, jöjj el hozzám, és megváltó vé­red erejével tisztíts meg minden szennytől, a sötétség hatalmának minden befolyásá­tól! Úr Jézus, aki föltámadtál a halálból, neked adom életemet és halálomat: sza­badíts meg a félelemtől és minden bizonytalanságtól! Úr Jézus, aki elveszed a világ bűneit, jöjj el embertársaimhoz, ragyogd be őket evangéliumod világossá­gával, érintsd meg őket szereteted édességével, add meg nekik a hit és a megtérés kegyelmét, hogy Uruknak és életük értelmének ismerjenek el téged! Úr Jézus, aki az Atya jobbján ülsz, áraszd ki Szentlelkedet az emberiségre, hogy re­ménységre és békességre találjon benned! Úr Jézus, aki ítélni fogsz élőket és holta­kat, eljöveteled ragyogásával rombold le a Gonosz műveit, és teremtsd újjá a min­denséget isteni dicsőségedben! Jöjj el, Úr Jézus, teljesítsd be művedet, tegyél ben­nünket a mennyei Jeruzsálem lakóivá, ahol a boldogító szeretet szüntelen áradá­sában és túlcsordulásában élhetünk! Amen.