Kihagyás

Kovács Gábor blogja

A komáromi kapituláció

Klapkának a szabadságharcban játszott szerepét mindazonáltal nagyon pozitívan ítélem meg — már amennyiben bele kellett mennünk ebbe a harcba. Nem igaz, hogy Komárom várát túl könnyen adta fel. Haynau ki tudta volna éheztetni a komáromi várőrséget, de az ezzel járó áldozatokat, hadserege kiteleltetését jobbnak látta elkerülni — meg aztán, Klapka jogos sejtése szerint, október 6-án, Latour hadügyminiszter meglincselésének évfordulóján, zavartalanul akarta élvezni a bosszúállást. Isten bocsásson meg neki.

Egy nemzeti hős erkölcsei

Klapka emlékirataiban, főként a könyörtelen történész által írott jegyzetekben, sok figyelemreméltót találtam. Komárom hőse háromszor írt visszaemlékezéseket, kezdetben, mint emigráns, főképp megélhetési kényszerűségből; nos, Görgey és Kossuth viszályát mindháromban másképp adja elő, mindig a politikai széljárás szerint; saját szerepét is szépítgeti. Legőszintébb a harmadik, magyarul írott emlékirat (az, amit olvastam); de ebben is gondosan vigyáz Kossuthnak addigra már kialakult nimbuszára. Görgey emlékiratainak őszinteségét «cinizmusnak» minősíti. (Odáig azonban nem süllyed, hogy árulással vádolja Görgeyt, amit például koszorús költőnk, Vörösmarty megtett.)

Koloán, a csaló

Weblapjaim valamelyikére kaptam ezt a hozzászólást, dr. Papp Géza feladótól:

T. Kovács Úr !

Nagyon komolyan meg kell kérdnem, Ön ezt a sok vallási köntösbe burkolt sületlenséget, amit leírt, mind elhiszi — vagy jó üzlet, és azért csinálja? Az emberek imádják, ha hülyítik őket — azt hiszem, ezt az Ön «tanaiban» és «szövetségeiben» megtalálják. Azt hittem, hogy az ún. «Hit Gyülekezetnél» ártalmasabb tényező a vallásban nincs. Tévedtem, van. És szerintem nem kell írnom, kire gondoltam: Önre.

A költő és a generális

Emlékirataiban Klapka előadja Petőfivel való nevezetes konfliktusát is. A költő valamilyen fegyelemsértést követett el; minthogy én nem vagyok katona, icipicit se, nem is értem a könyvből, mi volt vele a baj; talán az, hogy nem ott volt, ahol a katonai fegyelem szerint lennie kellett volna. Klapka, ha nem is túl komolyan, haditörvényszék elé készült állíttatni Petőfit, de Görgey ráüzent, hogy hagyja a költőt bomolni.

Magamhoz hivattam — így Klapka — , s kifejtettem előtte magaviseletének helytelen és hazafiatlan voltát.

Beci

Hallom az áruházban, két hölgyalkalmazott csevelyében:

— Jaj de ari.

Mármint a gyerek.

Frászi kapi ettől a beszi móditól. A pogácsa pogi, a közösség közi, a prostituált prosti, a depresszió depi, az öngyilkosság öngyi, az önkielégítés önki. Ezzel mind találkoztam már írásban.

Eszembe jut Lajos, a bolond, Török Sándor Valaki kopog c. regényéből. A mindent becéző hölgynek így adja át a postát:

— Itt volt az az aranyos postás bácsi, illatos levlapikát hozott.

— Köszi — így a hölgy. — Köszike.

Közmondás 13.

Madarat tolláról, Budán kutyavásár.

Ha egy katona tollat vesz a kezébe

Elolvastam Klapka emlékiratait. Különösen megragadott ez a kijelentése:

Követve a többi memoárírók példáját, e följegyzéseket én is születésemnél kezdem.

Milyen szerencse, hogy a nagysallói és komáromi hős sastekintete előtt ott lebegtek jeles példaképei. Másképp még a halálánál kezdte volna.

Február? Március?

Érdekes, idén nem volt február. Ilyen ugyan nincs; de van olyan, hogy az van, ami nincs.

Még érdekesebb: idén március se volt. Csak tudnám, melyik hónapban tört ki akkor az iraki háború? Mert jelenleg éppen bekerítik a kalifák mesés városát. Most bagdadi kalifa helyett bagdadi diktátor van, bár az is lehet, hogy már nincs. Az első, jól célzott csapás eltalálta a bunkert, ahol vezérkarával tartózkodott.

Közmondás 11.

Minden szentnek bolond szél fúj.

Soká jött a villamos

— Lökj fel, te barom!

— Ne álljon az útba.

— Anyád.

A megállónál tolongó tömeg egyik jeles tagja azt javasolta a másiknak, hogy szíveskedjék őt egyensúlyi helyzetéből kimozdítani. Partnere nem utasította vissza a javaslatot, de némiképpen módosított elhelyezkedést indítványozott. A fennkölt eszmecsere a partner édesanyjáról való kegyeletes megemlékezéssel zárult.

Szőke csoda gumibottal

A metróvégállomáson szőke csinibaba néz be a kocsiba, túlalvók után kutatva. Metróbiztonsági egyenruhája van, férfinemű társával együtt képezik a járőrt. Gumibotot is visel. Ezt nevezem emancipációnak. Ha kétségbe vonod Szőke Csoda hivatali tekintélyét, suhi! Bumm!!!!!***********!!!!! Der Kopf!

Közmondás 9.

Égett gyermek nem válik vízzé.

Sámántan

Elolvastam, mivel témámba vág, A világ legnagyobb sámánjai c. kiadványt. Hát vannak benne érdekes részek, de az egésznek se füle, se farka. Eliade tudományos gondossága után ez a meg nem jelölt forrásokból összeollózott kötet úgy hatott rám, mintha arcomba öntötték volna a mosogatódézsát.

Világos az eddig olvasottakból, hogy a sámánok, bár gyakran csak eljátsszák az eksztázist, valódi kapcsolatban állnak a szellemekkel. Ezek azonban nem jó szellemek, nem Isten angyalai. Démonok, nemcsak azok, akiket kiűzni próbálnak, hanem segítőszellemeik is.

Esettanulmány a tehetségtelen nyárspolgárról

Karácsonykor szerencsésen végetért a "Hajnali misék évada", és reggelenként így bőséggel jut idő mindenre. Napirend-ideálom valahogy így alakul:

04:30 - Vekker vérbefojtása; mosdó; gáz begyújtása fürdőszobában
04:35 - Kávé (instant)
04:40 - Imádság
05:00 - Hírek a rádióban
05:15 - Inzulin; fürdés; öltözködés
05:45 - Reggeli
06:00 - Imádság
06:10 - Táska, nagykabát
06:15 - Kiözönlés a hajnali vadászmezőkre

Hej nyárspolgár, nyárspolgár,
kora reggel táncol már,
Dunáról fúj a szél...

Herceg, hátha megjön a tél is

Herceg vagy nem herceg, bizony megjött. Méghozzá, mint Wodehouse mondaná, with unusual severity. Hóban gázoltunk, és csak esett és esett; közben pedig fagyott és fagyott. Tegnap azonban gyönyörű napsütést kaptunk a Csodálatostól meg nem érdemelt ajándékba. Olyan jó volt, majd kibújtam a bőrömből! Talán ma is lesz.

És "Csillagtalan" ! Mármint este, nem a napsütésben. Késői mise után jöttem haza a Nap utcán, és egyszercsak megpillantottam egy csillagot. Aztán többet is. Ha a Ferencváros felé fordul az ember, ott látszanak; a Belváros felé fordulva viszont nem, ott túl sűrű a szmog.

Közmondás 8.

Nem olyan fekete az ördög, ha a szél nem fújja.

Közmondás 7.

Bolond lyukból késő a köpönyeg.

Mircsa

Mircea Eliade nem igen tesz különbséget igaz Isten és hamis istenek között; kicsit úgy ír vallástörténetet, mintha a matematika történetében nem tennének különbséget Gauss felfedezései és a körnégyszögesítő dolgozatok között. Mint a liberális állam: bejegyzik a katolikus Egyházat és bejegyzik a sátánista (bocsánat, satanista) egyházat is. Madár-madár. Eliade különben komputer-agyú, félelmetes teljesítményű könyvtár-tudós, aki adatok szédületes özönét tekinti át és foglalja egységes szemléletbe.

A Dunában van egy hal,
annak neve Mircea,
a jó Isten Édesanyát
idén ki ne irtsa...

Nocsak, a sámánok

Az újpesti hómezőkön való bukdácsolásom szüneteiben elolvastam Mircea Eliade A samanizmus című könyvecskéjét. (Miért nem «sámánizmus»? A kadarizmus alatt nem voltak a fordítók ekkora sznobok.) Bizony ennek fele se tréfa. A sámánok eksztatikus állapotukban érzéketlenek a parázs érintésére, mezítláb járnak vörösre izzított vason, borotvaéles késükkel többször belevágnak arcukba anélkül, hogy bármiféle látható nyom keletkeznék, tárgyak lebegését idézik elő, megremeg a sátor, kövek és fadarabok záporoznak...