...a bankárokért.

Ne tessék engem
brutalizálni –

Rikolt a harci síp –
a földönkívüliek megtámadták az ágyamat –
pihenni még –
nem, nem lehet –
ez a vekker nevezetű szörny –
pí pí pí pí pí pí

Előkúszom az ágyból
pí pí pí pí pí pí
odatámolygok
pí pí pí pí pí pí
megkeresem azt a bizonyos fémpecket
pí pí pí  – – – nyekk

A kislány az önkiszolgáló étteremben (nem a rémfarkas, egy másik) váratlanul így köszön: „Csókolom.”

Mikor először történt velem ilyesmi, teljesen ledermedtem. Most már fölényesen jó napot kívánok. Elvégre a nagyapja lehetnék. Csak belül lázadok.

Említettem, milyen rossz benyomást tett rám Bokros Lajos hozzászólása Orbán Viktor elnöki programbeszédéhez az EU Parlamentben. Megdöbbenésemre a jeles csomagoló a „konzervatív reformer” címkét viselte, jóllehet teljességgel baloldali belpolotikai támadást intézett Orbán kormánya ellen. Persze, az MDF színeiben jutott be, amikor a végvonaglásait élő Dávid Ibolya ismert nevek szerepeltetésével próbálta hatalmát megmenteni.

A Vatikánban nem működnek a csillagászati távcsövek, így a pápa ráér velünk lófrálni a folyosón. (Mit is csinálna egy pápa csillagászati távcsövek nélkül?) Egy viccet kezdek neki mesélni, de aztán rájövök, hogy ha a csillagászati távcsövek nem működnek, akkor ennek a viccnek nincs poénja. Elkezdem hát mesélés közben átalakítani a viccet, ami roppant nehézkesen megy, és küszködöm az angol kifejezésekkel. A vicc így nagyon hosszúra nyúlik, és látom a Szentatyán, hogy nem figyel igazán ide.

Rátévedtem a Facebookra, ott pedig találtam egy linket Orbán Viktornak az EU Parlamentben mondott beszédéhez. Érdekelt, meghallgattam, a rákövetkező hozzászólásokkal együtt. A látvány meglepett. A baloldali (szocialista, liberális, zöld) képviselők sakálokra és páviánokra emlékeztettek. A konzervatív képviselők inkább nyugalomba vonult rinocéroszokra. Barroso egy operaénekesre Mefisztó szerepében. Az állatsereglet közepette Orbán Viktor tiszta, becsületes arca olyan volt, mint a mosoly országa.

Hallom a rádióban, hogy valahol külföldön egy úriember beperelte az utazási irodát, mert nem látott Zimbabwéban elefántot, pedig azt ígérték neki. Számos egyéb állatot látott, de az ármányos ormányosok, úgy látszik, rosszul kommunikáltak az utazási irodával, mert nem jelentek meg.

Amikor pappászentelésem 25. évfordulójához közeledtem, a plébános, akinél laktam, fölvetette az ezüstmise kérdését. Mondtam, hogy én megvagyok anélkül, de ő azt felelte: „Te megvagy, de a hívek nem. Ők ragaszkodnak hozzá.” Beleegyeztem, mert nem szeretek vitatkozni.

Sivalkodás és egyperces csönd, az új médiatörvényre támadások özöne zúdult, csak egyet nem hallottam soha: mi a baj vele? Ma reggel Isten ostora, az MSZP elnöke forgott fenn a rádióriporter mikrofonja előtt, s a riporter rákérdezett: mi a baj a médiatörvénnyel? Nagy nehezen Mesterhazug úr válaszolt, s kinyögte: a médiatörvény gumi-szabályokat tartalmaz, vagyis túl rugalmas. Szenzációs! Ha merev lenne, az biztosítaná a sajtószabadságot?