Amikor kezembe került a történelem első Life in the Spirit szemináriumának a World of God közösség által kidolgozott kézikönyve, lelkesen és egyre szebb eredményekkel kezdtem alkalmazni. Belőle merítettem sok olyan szempontot, amelyek az itt közölt anyagban érvényesülnek. Mindenekelőtt e forrás szerzőinek tartozom köszönettel.

1988-ban megalakult a HÉT LÁNG Szövetség, amelynek lelkisége hét pilléren nyugszik: Hit, Életszentség, Tanúság, Lélek-hívás, Állandó ima, Nonkonformizmus, Gábriel-misszió. (E kulcsszavak tartalma az előadásokban részletesen ki lesz fejtve.) Rövidesen ráébredtem, hogy a Szentlélek-szeminárium anyaga a HÉT LÁNG e hét fő törekvésének rendszerében is nagyon jól előadható. Így született a HÉT LÁNG Szeminárium, amelyet kezdettől kétféle formában tartottunk: héthetes szemináriumban (amilyen a Life in the Spirit is volt), vagy pedig öt-hat napos lelkigyakorlat formájában. Már akkor látszott, hogy az utóbbi forma hatékonyabb. Köszönetet mondok a közösség tagjainak – azoknak is, akik azóta más lelkiségek felé fordultak – , akik velem együtt harcolták azoknak az éveknek harcait, annak érdekében, hogy Isten Lelkének hitelesen katolikus és hitelesen karizmatikus megtapasztalása menjen végbe ezeken az alkalmakon.

1996-ban megszületett a Tűzének, a HÉT LÁNG lelki programjának lírában és dallamban való kifejezése. Hét strófája hét fő lelki törekvésünket énekli meg. Mindegyikhez tartozik egy jelenet a Szentírásból, amelyben mennyei tűz gyullad az ember számára. Imaösszejöveteleinket most rendszeresen azzal kezdjük, hogy a Tűzének egyes strófáinak éneklése közben meggyújtunk egy-egy gyertyalángot. Köszönet azoknak, akik a Tűzének dallamának és szövegének kidolgozásában közreműködtek: Puskely Erzsébetnek, Benyács Tamásnénak, Jobbágy Zsuzsannának.

Az 1996-os Országos Katolikus Karizmatikus Találkozón rá kellett döbbennem, hogy a magyar katolikus karizmatikus megújulásban csak igen kevesen gyakorolják a közös kötetlen dicsőítő imát – azt, ami a karizmatikus megújulás legsajátosabb jellemzője, “védjegye”. Közösségünk azzal próbált segíteni, hogy Dicsőítő Szemináriumot hirdetett meg. Ez a karizmatikus megújulásba való bevezetést már föltételezte, és az Istent dicsőítő élet és ima tanulását tűzte ki célul. Kitűnt, hogy a HÉT LÁNG hét fő törekvése éppúgy rendszeréül szolgálhat ennek a szemináriumnak, mint a korábbi, bevezető jellegűnek. Elneveztük tehát Tűzének Szemináriumnak. Hálás vagyok azoknak, akik e szemináriumokon komolyan részt vettek. Sajnos, átütő eredmény nem született. A közös kötetlen dicsőítő ima fehér holló maradt a magyar katolikus karizmatikus megújulásban. Ennek fő okát abban látom, hogy a szeminárium lényege nem technikák tanulása, hanem fordulat az életszemléletben, amely az egész ember mély odaadását követeli, a résztvevők közül viszont sokan a “Lássuk, mit kapunk” mottóval jöttek, és csak csipegetni akartak. A konzekvenciát levontuk, több Tűzének Szemináriumot, legalábbis jelenlegi álláspontunk szerint, nem hirdetünk.

Megrendeztük viszont ugyanezt a programot lelkigyakorlatos formában, és ez bevált. A korábbi HÉT LÁNG Lelkigyakorlat átalakult Tűzének Lelkigyakorlattá. Az alapvető bevezetést a karizmatikus tapasztalatba ez a lelkigyakorlat is megadja, de legnagyobb hasznot azok meríthetnek belőle, akik már valamilyen formában megismerkedtek a karizmatikus megújulással. Az ilyen résztvevők hite, Jézusnak való elkötelezettsége, Szentlélek-megtapasztalása elmélyül és szilárdabb alapokra kerül, a dicsőítő imában és a karizmák használatában pedig elvi eligazítást és gyakorlati bátorítást nyernek. A lelkigyakorlatos formával pozitív tapasztalatokat szereztünk: az eddigi két Tűzének Lelkigyakorlat eredményessége ösztönöz arra, hogy írásos formában is hozzáférhetővé tegyem az előadások anyagát, amint az itt olvasható.

Köszönet a Léleknek, a Tűzistennek, aki hét lobogó fáklya gyanánt lángol a mennyben (Jel 4,5) és bennünk, mert ő a Tűzének Lelkigyakorlatok igazi vezetője. Köszönet a HÉT LÁNG Szövetség tagjainak és munkatársainak, akikkel együtt dolgoztuk ki a Tűzének Lelkigyakorlatot, az imádásnak és evangelizációnak ezt a hatékony eszközét. A szövegért, a fogalmazásért én vagyok felelős, de ez a szöveg soha nem született volna meg a többiek odaadó munkája nélkül. A Tűzének Lelkigyakorlat nem előadássorozat, hanem komplex történés, amely közösségben valósul meg. Elolvasása nem helyettesíti a lelkigyakorlat elvégzését. Az írott anyag elméleti megalapozásul és tájékoztatásul szolgál, és segítségül azoknak, akik magán a lelkigyakorlaton valamilyen okból nem tudnak résztvenni.