Suriname, az egykori Holland Guiana, (volt Brit-)Guyana és Francia Guiana között terül el Dél-Amerika északi partján, északról az Atlanti óceán, délről Brazilia határolja. A lakosság túlnyomó része a partmenti sávban él. Etnikailag – gyarmati múltjából kifolyólag – rendkívül vegyes ország. Kis suriname-i barátnőm, akinek levelét idézem, legalább negyedrészben indián származású. A karizmatikus megújulás lelkes résztvevője.

Kértek bennünket, hogy imádkozzunk vezetőinkért, prédikátorainkért, papjainkért. A különböző felekezetű keresztény vezetők szellemi támadás alatt állnak. Suriname-ban aktívak a sátánisták és nemrég föltűntek benszülött falvakban. El próbálják csábítani az embereket, különösen a fiatalokat. Parancsuk van a sátántól, hogy áldozzanak föl összesen 100 embert. Keresztények imája ezt megakadályozta.

Július 1-e az a nap, amelyen a feketék rabszolgaságának végét ünnepeljük Suriname-ban. Ezen a napon szabadító mise lesz a Szent Bonifác templomban, amelyen mindnyájan imádkozni fogunk országunkért és népünkért, hogy szabaduljon meg az okkultizmustól. Ezen a misén én a dicsőítő csapatban fogok szolgálni. Mind a vezetőket, mind a tagokat arra kérték a dicsőítő csapatban, hogy készületül imádkozzanak és böjtöljenek. Kérjük imáitokat. Istenben győztesek vagyunk.

Válasz a Kígyónak címmel olyan lelkigyakorlatra készülünk, amely a Gonosszal szemben való hatékony fellépésre akar fölkészíteni. Érdekes, mennyire aktualizálódik a téma. A július 1-i mise szempontjából már későn teszem közzé ezt a levelet, de jónak látom mégis fölhívni a figyelmet a sátánista tevékenységre és a szabadító ima fontosságára. Ezt a problémát nem lehet emberi szinten kezelni. Háborúban vagyunk, amelyet szellemi fegyverekkel kell megvívnunk.

„Hatalmat adtam nektek, hogy kígyókon és skorpiókon járjatok, hogy minden ellenséges erőn úrrá legyetek” (Lk 10,19).  

Éljünk hatalmunkkal. 

[Rokon témák: Sörözni Mansonnal, Ha szombat, akkor Manson]