„Ész! mikor esztelen csatákba teuton örvény elragadt...” Így kezdődik Babits Mihály Egy filozófus halálára c. verse, s mostanában ennek invokációja kísérti fantáziámat: „Ész!”

Járvány van. Készült egy kitűnő védőoltás. S megszületik egy hisztérikus propaganda: „Ne olts!” Szenvedélyek csapnak magasra. Politikai és gazdasági érveléssel egy egészségügyi kérdésben. Lásd itt Circo kitűnő blog-bejegyzését: Rekviem. 

Ész!

Árpádsávos zászlók alatt vonulnak fel a radikális nacionalisták. Mindenkinek, aki ismeri a történelmet, ez a hungarista mozgalmat, Szálasi nyilasait idézi fel. Közben vitatkoznak, hogy a magyar címerben is szerepel, hogy ősi történelmi jelkép... Igaz, de mai szimbólum-értékét akkor nyerte el, amikor az árpádsávosok zsidókat lőttek agyon a Duna-parton. Ezt nem lehet kivenni a történelemből.

Ész!

A homeopata gyógyszerekben az extrém higítás miatt semmi hatóanyag nincs. A homeopátia hívei arra hivatkoznak, hogy az eredeti anyag „lenyomata”, „rezgése”, „információja” benne marad az oldószerben. Csakhogy ha létezne is ilyesmi, a mértéktelen higítás annak hatását is nullára csökkentené. Ezt józan ésszel könnyű belátni. Ha volna...

Ész!

Van egy dalszövegem, amelyben ez a részlet szerepel: „A dárda földre hull, – itt más erő az úr!” És ebben képesek az „úr” szót nagy kezdőbetűvel írni, gondolva, hogy vallásos szövegben csak az Úr Jézust jelentheti. Pedig a szöveg világos értelme: „Itt más erő uralkodik!”

Ész!

Hahó! 

Ész!

Hol vagy?